Rákosivipera Védelmi- és Oktató Központ

2024.05.16.

Kiskunsági Nemzeti Park

Kunpeszér, Kunadacs

    

    A Turján vidéken jártunk. Az Ős-Duna medermaradványában (innen a homok) kialakult mozaikos, dimbes-dombos, szélformálta lápos, ingoványos terület az élőhelye a rákosi vipera legnagyobb populációjának a világon. Az ilyen speciális élőhelyekhez, speciális fajok kötődnek, mint például a rákosi vipera, mely Magyarország gerinces faunájának legveszélyeztetettebb tagja. Az élőhely változatossága, a száraz, nedves területek váltakozása teszi lehetővé, hogy a kígyó az évszaktól függően megtalálja a számára legmegfelelőbb területet. A homokbuckák magasabb területein lévő ürge- vagy pocoklyukak szolgáltatnak fagymentes menedéket számára a tél folyamán, tavasszal és nyáron az alsóbb zsámbékosabb területeken megtalálja a vedléshez szükséges nedvességet.

bucka zsámbékossal, árvalányhajjal

    A védelmi programban három nemzeti park (KNPI, FHNPI, DINPI - ahol a vipera felllelhető) és a Fővárosi Állatkert vesz részt. Habár 1974 óta tövényileg védett, 2001-re a faj egyedszáma olyannyira - kb. 500 példányra csökkent, hogy komoly, hosszabb távú védelmi stratégiára volt szükség. AZ EU LIFE alapjától elnyert támogatásból épült védelmi központot 2004-ben adták át. 

    A központhoz vezető úton tanösvény mutatja be a környék jellemző élőhelyeinek élővilágát, életközösségét. A megállók érintették a Peszéradacsi réteket, a puszta élővilágát, erdőssztyeppet és vízi életközösséget. Az útjelző táblák ábrái megismertetik a vipera táplálékául szolgáló fajokat, mint pl. a védett egyenes szárnyú sisakos sáska; a vipera rejtekhelyéül szolgáló kormos csáté nevű zsombék képző növényt és a vipera predátorait is, mint pl. a kerecsensólyom. További különleges, a mozaikos gyepekhez kötődő védett fajok  pl. védett hangyaboglárka, melynek a kizárólagos tápnövénye a szintén védett kornistárnics. Megtudtuk azt is, hogy a túzok legnagyobb sürüségben, legnagyobb állományban szintén itt, a belső Kiskunságban található. A rákosi vipera egy ún. esernyőfaj, mely puffer mentőöv a többi védett fajnak, melyeknek hasonló preferenciáik vannak. Ahol a vipera és a túzok él ott legeltetés, hagyományos extenzív állattartás van, nem intenzív kaszálás. (A kaszálás is pl. olyan védett növények magérleléséhez van kötve, mint pl. a hússszínű ujjas kosbor.)

kormos csáté

tanösvény tábla

    A sokféle élőhely mozaikolja egymást így viszik tovább a természeti értéket. A védelmi program része az élőhely jobbá tétele, megóvása. Parlagot, szántót próbálnak visszagyepesíteni. Régi őshonos fajokat próbálnak visszatelepíteni - jó példa erre a Peszéri erdő kocsányos tölgy betelepítése (őshonos), hogy visszaszorítsák az idegenhonos fajokat, ennek következtében nőtt a homoki kikerics, homoki nőszirom állománya. Az erdőssztyeppen túl meg is érkeztünk a védelmi, fajtamentő központba.

    Ex situ védelem van - kinn a szabadban, de zárt térben történik a fajmentés, tenyésztés. Ez azért van, hogy ne a terráriumi környezethez alkalmazkodjanak, hanem a szabad természetben is funkcionáló viperák maradjanak. Anno 10 egyeddel indult a telep, melyeket különböző területekről gyüjtöttek be, csökkentve a beltenyészet kialakulását. Azóta a 20 év alatt csaknem 5000 egyed született és 500 egyed lett szabadon eresztve.

    A rákosi viperát nem könnyű fellelni, kiválóan rejtőzködik. A predáció elkerülése érdekében élete nagy részét a fűben rejtőzködve tölti. Mintázata is a rejtőzködést szolgálja - mimikri. Amikor viszont megmozdul, akkor a cikk-cakk minta váltakozása olyan vizuális hatást kelt, amitől a ragadozó nem tudja, hogy melyik a kígyó eleje és vége és elvéti a zsákmányszerzést. A vipera nappali életmódot folytat, reggel és este aktív, a napot és szelet nem kedveli. Azért is kell magasabbra hagyni a füvet, nem lekaszálni, hogy tudjon árnyékot találni - pl. a már említett kormos csáté tövében, melyet a marhák is elkerülnek, nem legelik le. Az eredeti gyepnek megvannak a szintjei, a szintekhez tartozó élővilág, a szinteken kialakult különböző mikroklímával. A viperák nem párologtatnak, nem izzadnak, aktívan isznak - erre a harmat is elegendő, mely jobban képződik a többszintű gyepeken. Ha lekaszálják a réteket, akkor a vipera nem tud tájékozódni sem, nem ismeri fel a kaszálás után megváltozott területet. A villásnyelvét használja szaglásra, azzal térképezi fel azt a nem túl nagy területet, amit bejár (kb. fél ha, de melegebb időszakban ez még kevesebb). Ilyenkor könnyen táplálékul szolgálnak  a rájuk leselkedő ragadozóknak.

    A vipera mérge a táplálékszerzés eszköze, lebénítja vele az áldozatait. Az emberre nem veszélyes! Marása enyhe bőrpirt és mirigyduzzanatot okoz. Azért befogásukhoz hegesztő kesztyűt és botot használt Halpem Bálint a program vezetője.

    Mindenki megfoghatta és közelről megnézhette a vipera jellegzetességeit. Az alapszíne világosszürke, jellegzetessége a tarkótól a farok végéig húzódó cikkcakk sáv, feje háromszög alakú, farka rövid (nösténynek elvékonyodik, a hímnek kiszélesedik és a nöstény farkának hosszusága kb. a testének 10%-a , a hímnek 15%-a). A fültőmirigyek méregmiriggyé alakultak. Pupillája a többi kígyóval ellentétben függőleges (mint a macskááké), villás a nyelve. Nem nagyok kb. 40-50 cm hosszúak. Hasonló, könnyen összetéveszthető a rézsiklóval, keresztes viperával és a kockás siklóval. Április vége, május eleje a párzási időszak, a kicsik augusztusban születnek. Igen, a rákosi vipera álelevenszülő - ez azt jelenti, burokban, meszes, héj nélküli tojásban jönnek világra. Csomagban, amiből kicsomagolják kiszabadítják magukat - orrukkal kifeszegetik, és az életük első 10 órájában mindjárt le is vedlenek. Megnézhettünk tavaly augusztusban született, kisebb egyedeket is. Sajnos az etetést már nem tudtuk megvárni (az állatkert által tenyésztett tücskökkel etetik a viperákat), de megetethettük a szomszédos tóban a mocsári teknősöket.

vipera óvoda

egyedi azonosító kártya
6000-es adatbázissal rendelkeznek

teknős tízórai

Még több információért, letölthető ismertetőkért, programokért látogassatok el a központ honlapjára!

Mind a tanösvény, mind a mentőközpont csak előzetes bejelentkezéssel, kísérettel látogatható!

Érdekességek:

• A turján hullámtere az őrjeg, a kiszáradt láptalaj neve kotu.
• A rákosi vipera onnan kapta a nevét, hogy az első példányt Hermann Ottó a Rákos-patak mentén gyűjtötte be, kutyasétáltatás közben. Így legismertebb zoológusunk - Méhely Lajos a faj leírásakor, rendszerbe sorolásakor erről nevezte el 1893-ban.
• Az 1950-es években "felsőbb utasításra" átkeresztelték parlagi viperára - Rákosi Mátyásnak nem tetszett, hogy egy vipera viseli a nevét.
• Rádiójeladóval ellátott egyedeket is bocsájtottak már szabadon a központból, melyeket nyomon tudnak követni, adataik fontos részét képezik a fajkutatásnak.
• Az első viperák szabadon engedésében Sólyom László is segédkezett.
• Az 1980 óta fokozottan védett faj eszmei értéke: 1 000 000 Ft.