Kolodkók Kőbányán 

2024.03.22.

Dreher Sörgyárak - Kőbánya

A titkos és a látható miniszobor.

    Kőbánya ikonikus sörgyára a Dreher fennállásának 165. évfordulójának ünneplésére 2019-ben felkérte Kolodkó Mihályt két szobor elkészítésére. A gerillaszobrász nem adta be könnyen a derekát, de 1 évvel később 2020-ban a múzeum felújításának befejezésére és újonnani átadására elkészült velük.

    A titkos szobor Id. Dreher Antalt a "Sörkirályt" ábrázolja egy korhű söröshordóra helyezve Európa egyik legszebb műemlék serfőző háza előtt. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk nézni be kell jelentkeznünk egy sörtúra látogatásra, hogy bemehessünk a gyárudvarra. A látogatás során megnézhetünk egy rövidfilmet a sörgyár történetéről, tartalmazza a gyárlátogatást az ikonikus Sörfőzőházba ill. a Sörműhelybe és végül a kóstoló sem marad el. A Söripari Emléktár az ország legjelentősebb söripari szakgyűjteménye, ahol a söripar történeti emlékein túl műszaki és gyártási eszközök, plakátok, fényképek, képzőművészeti alkotások is láthatók. A modern kor látogatói a QR-kódok segítségével további információhoz juthatnak a kiállított tárgyakról a virtuális térben. A múzeum őrzi az ország legelső dobozos sörét is. 

A legendák szerint I. Dreher Antal sétapálcája üreges volt, 

ide rejtette a sör-mintákat, amikor Németországban és

 Angliában tanulta a mesterséget.

Régi gázlámpa

Több, mint 100 éves kerékvető

    A sétapálcás Dreher már kész üzemet vett anno Kőbányán (a Kőbányai Serfőző Társaságot 1862-ben), tudta, hogy a sörgyártáshoz szükséges hatalmas mennyiségű vízhez mélyfúrással könnyen hozzá tud jutni és adott volt a kőbányai sziklapince rendszer is, ami ideális helyet biztosított a sör érleléséhez.

    A másik, szabadon látogatható szobor egy mészkő hídon található a gyáron kívül - utalva a mészkő pincékre (ebből a mészkőből épült pl. az Operaház is). A söröskocsi a Dreher-lovakkal a vándorútra kelt és világhírűvé vált márkát jeleníti meg.

A Jászberényi út gyár előtti szakaszát is átnevezték a jeles alkalomból

    Kőbányán van Budapest mértani középpontja, és alatta az egykori mészkő bánya. Az elképesztő méretű (kétszázezer négyzetméter és több, mint 30 km járathosszúságú pincerendszer csak vezetéssel látogatható - pl. velük: pincetúra. 

Érdekességek:

• A Rákóczi úton mai napig álló Dreher Palotát az Erzsébet-híd építésekor és az út kiszélesítésekor 5 méterrel beljebb kellett tolni közvetlenül a felépítése után.
• Ifj. Dreher Antal 1897-ben gondolt egyet és megvette a martonvásári Brunszvik-kastélyt, melyet 1945-ig birtokolt is.

Erdőgazdálkodás és természetvédelem 

2024.03.21.

DINPI - Nagykovácsi

    A Természetvédelmi Őrszolgálat a nemzeti park igazgatóságok szervezetén belül működik a védett természeti értékekkel és területekkel, valamint a Natura 2000 területekkel kapcsolatos rendészeti feladatokat látja el. Veszélyeztetett fajokat őriznek, oktatnak, formálják az emberek szemléletét. 250-en őriznek összesen 2 millió hektár erdőt hazánkban! A DINPI elszórt területein a 4 megyében 34 kolléga végzi ezt a sokrétű munkát, melyről a közelmúltban készült egy izgalmas filmsorozat: 

Akcióban a természet őrzői - 8 részes filmsorozat

    A külső Budai-hegyek őre - Bíró Lajos Nagykovácsi környékén volt kisérőnk. Egyedülálló - 1995 óta Európa Diplomás - természeti értékkel bír a terület. A Szénás hegycsoport ad otthont a világon csak itt előforduló pilisi lennek (az unikális fajt 1897-ben Borbás Vince írta le először). Ma már az ún. Pilisi Len Tanács vizsgálja a monitoring során kiderült egyedszámcsökkenést, melynek bonyolult ok-okozati összefüggései között ott van a klímaváltozás, a csapadékhiány, a beporzók hiánya ill. egy gombakapcsolat is. Hogy Nagykovácsiban mennyire erős az agglomerációs nyomás az abból is látszik, hogy a házak felérnek a hegyen a fokozottan védett területig. A zsákfalu lakossága az elmúlt évek során 2000 főről 12000 főre duzzadt. Ez hatalmas változás az élővilágnak is, hisz sokkal nagyobb a zaj-, fény-, ill. levegőszennyezés is. A védett lepkék a non-stop nyitvatartó benzinkút lámpáinak áldozatává válnak; a madarak megijednek, elmenekülnek az alanyi jogon tüzijátékozók elől. A környék frekventált kirándulóhely. Budapest 2,5 millió lakójából kb. félmillió rendszeresen megfordul az erdőkben. A pandémiás időszak óta csak fokozódott a terhelés, a rekreációs igény, ill. nagy probléma a technikai fejlődés is (az ún technikai sportok: elektromos kerékpár, terep roller, terep segway, de gondoljunk a különböző applikációk - pl. Geo-Go QR kódjai körüli taposási kárra, hulladék növekedésre). 

    A Nagykovácsi-medence másik oldalán indul a Sisakvirág-tanösvény (9,5 km, 8 infotábla), mely átvisz Telki irányába, érintve a Budai-hegység legmagasabb pontján (Nagy-Kopasz - 559 m) álló Csergezán Pál-kilátót és a szintén varázslatos panorámával bíró Tarnai-pihenőt is, ahol a dolomit-sziklagyepen ilyenkor tavasszal virágzik a hérics, a nőszirom és a kökörcsin. A névadó sisakvirág kicsit később a bükkösökben. A dolomit kőzettípus segíti a diverzitást, mert aprózódik, nem málik, ezáltal változatos felszíneket alakít (árkok, sasbércek, gerincélek), a sokféle élethely pedig diverz növény-, gomba- és állatfajnak ad otthont. 

Terepi kísérlet - hangyaboly megfigyelés: 

ha beletesszük fél mp-re a tenyerünket a védekezéstől

 kispriccelt hangyasavtól az ecetes szagú lesz 

Az odvas keltike magjait is a hangyák terjesztik. 

Geofiton növények - lombfakadás előtt virágoznak.

A kis apollólepke hernyóinak kizárólagos tápnövénye.

Nem is tudtam, hogy a keltikéket a nünüke is jóízűen fogyasztja

    Miért is meghatározó  a természetvédelem számára az erdőgazdálkodás? Az egyik szempont, hogy a védett természeti területeknek a fele erdő. A másik, hogy a természetes és a természetszerű erdő a legfejlettebb szárazföldi ökológiai rendszer, élőhely és élőközösség a leggazdagabb védendő faji ill- genetikai sokféleséggel. A természetvédelem alapja az erdő, mondta Kaán Károly is, a hazai természetvédelem és erdővédelem megteremtője. A területkezelés, természetvédelem a DINPIn belül a Budai Tájvédelmi Körzet feladata, viszont az erdő állami erdő, ahol az erdő- és vadgazdálkodás joga a Pilisi Parkerdő Zrt. joga. Mivel a természetvédelmi kezelés nem jár anyagi haszonnal itt komoly ütközés van a gazdasági hasznosítással. Mindkét félnek elfogadható megegyezésre van szüksége. A Pilisi Parkerdő, annak ellenére, hogy profitorientált cég igyekszik az erdőgazdálkodási munkálatokat a növényzet és a talaj épségének érdekében a terepviszonyokhoz alkalmazkodva a lehető legkíméletesebb módszerekkel végezni. Elősegítik a ritka elegyfajok és a holt faanyag jelenlétét az erdőkben.

     

    A főváros közeli erdőkben sok ember jár, sok a turistaút, erdei pihenőhely, itt különösen rossz az optikája a tarvágásnak. Az emberek nem akarnak üres vágásterületet látni. A szálaló, gyérítő fakitermelés viszont folyamatos lombkoronát biztosít. Ez úgy történik, hogy vágásos üzemmód közelítő, 4 méter széles nyomokat vágnak kb. 40-50 méterenként a nagy súlyú gépek számára, ahonnan 20 méterre benyúlva szálanként emelik ki az ún. javafákat. Ez az ún. örökerdő gazdálkodás a jövő, különösen a védett területeken. Előnye, hogy folyamatos az erdőborítás, nem szárad ki a talaj, kevesebb a talajkár és a növendékveszteség, diverzebb az elegy- és korosztályarány, mozaikosabb, több fajú lesz az ilyen erdő, mint a monokultúra, amit az egykorúság miatt a jégtörés, hótörés is jobban sújt. A természetes erdődinamikai folyamatok is jobban érvényesülnek. Hátránya, hogy sokkal kevéssé gazdaságos, mint a vágásos üzemmód, ahol a koncentráltan, nagyobb mennyiségben kivágott fa jelentősebb bevételt hoz; ill. a közelítő nyomokba könnyen telepednek be inváziós fajok, mint pl. az alkörmös. A fakivágásból, tüzifa értékesítésként bejövő összegek fedezik az állami támogatás 30-40%-os hozzájárulása után fennmaradó költségeket. Meg kell értenünk azt is, hogy az egykor betelepített feketefenyők kivágásának most jött el az ideje. A gyorsan növő tűlevelűek szerepe a humuszképződés elősegítése volt, megerősítve a talajt az őshonos fajok számára. A feketefenyő a mészkő- és dolomitbércek specialistája, szárazságtűrő, jól megköti a lemosódott, elenyészett talajt. Ezeket az 50-es években telepített fenyveseket kell most eltávolítani és óvatosan őshonos, lombhullató, ligetes tölgyes társulásokra visszacserélni. Ellenálló fajnak bizonyul a gyertyán, de epidémiai pusztulás ritkítja a magas kőriseket ill. a cser- és kocsánytalan tölgyeket. A kórláncolat nincs még teljesen feltérképezve, de gyanítják, hogy két gomba okozza a fő problémát. Az biztos, hogy a diverzebb erdőtársulás eredményesebben veszi fel a harcot a kórokozók ellen, mint a monokultúra; ezért is kell a természetes erdőfelújítást helyben lévő fajokra alapozni.

"Újszülöttek erdeje" - tarvágás

A facsemete ültetvény nem erdő...

Kivágásra jelölve

Idén a sertéspestis megtizedelte a vaddisznó állományt -

kevesebb növényi gyöktörzset tudtak feltúrni
(Leánykökörcsin)

(Ha leguggolunk mellé hamar rájövünk, 

hogy a hideg ellen védekezik a virág a szőrökkel)

    

    Nemcsak az itt otthonra lelt élőlényeknek, hanem a városi embernek is szüksége van az egszséges környezetre, a természet szépségeire. A természeti értékeink nekünk kiszolgáltatottak - tőlünk, az általunk okozott károktól csak mi magunk tudjuk megvédeni.

Érdekességek:

• Itt a klíma miatt, különösen északi kitettségben már 300 méteren megjelennek a bükkösök.
• A virágos kőrisről megtudtuk, hogy azért él meg a szélsőségesen száraz dolomit lejtőkön is, mert tízszer olyan erősen szívja fel a vizet a talajból, mint más fák.
• A Borbás-gerincet szokták a hazai botanika fellegvárának is hívni. 120 védett, 3 fokozottan védett faj jut az 1200 hektárnyi területre.
• Nagykovácsi mellett is van Farkasdomb (de gondoljunk Farkasvölgyre, Farkasrétre) - 200 éve bizony még itt is éltek farkasok - szegény ominózus svájci farkas is itt sétált el észrevétlen...

Letölthető tanulmányok a témában:

Erdőgazdálkodás és erdőkezelés Natura 2000 területeken

Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére

Csomagolás az állatkertben

2024.03.14.

Fővárosi Állat- és Növénykert - Budapest

Kartondoboz az orangutánoknál

    A különböző csomagolóanyagok az orangutánoknál a környezetgazdagítás eszközei, ún. viselkedés stimulátorok. A szabad természetben élő állatoknak nagyon sok dolguk van; rámegy az egész napjuk arra, hogy magukról gondoskodjanak, táplálékot szerezzenek, búvóhelyet keressenek.  Az állatkertben viszont semmi ilyesmire nincs gondjuk, megkapják a megfelelő takarmányozást, gondozást. Azért kell a program az állatoknak, hogy ne unatkozzanak. Mi lenne, ha az orangután is lelépne, mint Sanyi a pingvin? A szumátrai orangután kezével nem csak a fákon lógva kapaszkodik, hanem kiválóan szerel is. Az állatkert dupla anyacsavarokat, horganylemezeket kénytelen bevetni, mert fifikásak. Leszedik a műgyantát is a falakról. A számukra adott kartondobozokkal a természetbeni viselkedésüket is tudják mimikálni. A dobozokkal lerekesztenek területet maguknak, pakolgatják ide-oda, mintha fészket építenének ágakból - akárcsak a gyerekek, mikor bunkit készítenek. A műanyagdézsát a fejükre húzzák, a kölykök bebújnak alá. Nekünk, látogatóknak is hasznos ez a viselkedésgazdagítás, mert tevékenykedő állatokat láthatunk. Nekik pedig fizikális és mentális elfoglaltságot is ad.

Rokonok vagyunk és ez meg is látszik

Dobozoló emberszabásúak

Élő csomagolás az ékes darazsaknál - avagy az Alien story

    Az ékes ősdarázs önmagát csomagolja be szegény csótányba, aki élő táplálékul szolgál a lárváknak. (Az állatkertben olyan profik a tartásban, tenyésztésben, hogy ők szolgáltatták a BBC-nek - Attenborough-nak az állományt, mikor erről forgattak.) Ez a bizarr szaporodás a szemünk előtt zajlik a Varázshegyben. Látjuk a csótányokat, amik zsákmányul szolgálnak a darazsaknak. A terráriumban a darazsak egy első szúrással elkábítják a csótányt, a másodikkal pedig anatómiai pontossággal lebénítják. Keltető üreg helyett kémcsövekben nézhetjük a csótányokat. A darázs becipeli a csótányt a kémcsőbe, a lábára helyezi a petét. A petéből egy nap múlva kikel a lárva és innen kezdődik a horror. A lárva berágja magát a csótány testébe, és módszeresen felzabálja azt. Belülről eszi meg, a létfontosságú szerveit szigorúan a végére hagyva. Két hétig eszi a csótányt, majd az üres vázban bábbá alakul. Kb. egy hónap múlva pedig kikel a kész darázs, aki mehet is vissza a terráriumba, hogy eleség után nézzen.

A teljes folyamat megfigyelhető az állatkertben

A darázs átalakulása

Íme egy rövid film a "csodálatos kapcsolatról":

    Hasonlót otthon is megfigyelhetünk a kertben - különösen, ha vízpart közelében lakunk: 

A fazekas darázs pókot fog zsákmányul, ugyanúgy megbénítja és sárból épített bölcsőjébe viszi. A lárvái ezekben a sárbölcsőkben kelnek ki, és a rabul ejtett pókból táplálkoznak.

    Poén ill. angolozás:

Vicces képregény a rajongó szaktársnak

Még több parazita darázsfaj 

Forrás:

bev.kép: https://www.google.com/imgres?imgurl=https%3A%2F%2Fstatic01.nyt.com%2Fimages%2F2023%2F10%2F29%2Fmultimedia%2F29tb-jewel-bug-kvfz%2F29tb-jewel-bug-kvfz-videoSixteenByNine3000.jpg&tbnid=EmPuSpn05IKAXM&vet=12ahUKEwiy6rrzmPiEAxXTlv0HHb4WBfIQMygAegQIARBF..i&imgrefurl=https%3A%2F%2Fwww.nytimes.com%2F2023%2F10%2F29%2Fscience%2Femerald-jewel-wasp-cockroach.html&docid=dUinpcO-lHuEKM&w=3000&h=1687&q=jewel%20wasp%20cockroach&ved=2ahUKEwiy6rrzmPiEAxXTlv0HHb4WBfIQMygAegQIARBF

video: https://zoobudapest.com/ezt-latnod-kell/hirek/alien-darazs-az-allatkertben

    

    

    

    

"Görbeország" rackái

2024.03.01. 

Alsópetény - Rackavölgy - Avar Ákos

"Nem csak a Cserhát dombjain kanyargó utakra és a táj külön univerzumot teremtő légkörére utalt Mikszáth Kálmán mikor elkeresztelte a Nógrád szívében meghúzodó területet. A név magában hordozza a helyiek gondolkodásmódját is. Azokét, akik mernek letérni a megszokott útról, hogy megvalósítsák álmaikat." 

(Magyar Krónika)

    Avar Ákos "görbe" életútja mindig visszakanyarodik a hagyományos, őshonos tudáshoz,  hagyományos, őshonos tudás és olyan alázattal fordul a természet felé, ahogy az gyerekként, a nomád pásztorok között, Mongólia szerelmesévé válva beléivódott. Minden kanyargós élet mögött van egy magával ragadó, színes személyiség és sok-sok kacskaringós történet.

    Alsópetény polgármestere - Avar Ákos gyermekkora egy részét szüleivel Mongóliában töltötte. Édesapja élelmiszermérnökként került Darhan városába egy magyar húsüzem, vágóhíd vezetőjeként. Ákos mongol általános iskolába járt, mivel édesanyja orosz és oroszul már megtanult tőle. Ez olyan meghatározó időszak volt életében, hogy később pályaválasztásában is Mongólia mellett döntött. Kinn a természet és ember közötti kivételes kapcsolattal gazdagodott - sokáig állatorvosnak készült. Mongol és arab szakos orientalista lett, később mezőgazdasági mérnökként is végzett. A kettőt ötvözve "A nomád ember és a természet kapcsolata és a hagyományos fenntartható gazdálkodási szemlélet" a fő kutatási témája. Azt, hogy állattartó lesz ő maga sem gondolta magáról.

    A mai birtok eredetileg 9 ha volt, amihez kárpótlási jeggyel jutott az édesapja. A lakosok körében nagy megbecsülésre tett szert, hogy segítette a helyieket a földjeik visszaszerzésében a budapesti licitálók ellenében. Később még vásároltak, cseréltek ill. tömbösítették a földeket a könnyebb hasznosítás miatt, ma 80 hektárral rendelkeznek. Görbeországban tényleg nincs egyenes felszín - vagy fel, vagy le. Sajnos az ilyen felszínen könnyebben mosódik le a talaj, húzódik le a humuszréteg; ezáltal mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas. A vegyes kultúra - erdős-kaszáló másik hátránya, hogy könnyen bebozótosodik. A cserjék (pl. galagonya) húzódnak be a legelők felé. A sok nehézség hatására ill. mivel azt látta Mongóliában, hogy ahol föld, legelő van ott állattartás is van elhatározta, hogy ő is állatot fog tartani., hogy kordában tartsák a gyomokat.

    Ez az állat lett a fekete racka. Magyar racka juh

    Kezdetben 18 rackával indultak. Ákos a Hortobágyon iraki tulajdonossal alkudott magyar rackára arabul. Miközben az ehhez hasonló rengeteg vicces, humoros történetet hallgattuk a kezdeti nehézségekről olyan fogalmakat tanultunk, mint pl. az állateltartó képesség: 1 ha 500 kg élőállatot tud eltartani - ez 1 ló vagy 1 tehén, vagy 8-9 juh. Ennyi biomassza terem rajta. Ők a 9 hektáron végül még 2xer 20 racka vásárlásával összesen 60 juhot tartottak, ma a 80 ha-on kb. 500-at. Mongóliában jelenleg 4xer annyi állatot tartanak, mint amennyi az ország állateltartó képessége. Ez évente 7-8 km2 teljes elsivatagosodását jelenti, ahol 100 éven belül nem indul újra semmi. A másik ok a juh-kecske arány eltolódása 1:1-re az eredeti 3 juh:1 kecske-ről. A kasmíri kecske sörénye (félig elhalt szőrme) drága alapanyag, de a fokozottabb taposási kára degradálja a legelőket. Sajnos a gazdák nincsenek kompenzálva - itthon sem. A Hortobágyon elégetik a gyapjút olyan alacsony a felvásárlási ára.

    A juhok tartása itthon sem gazdaságos az extenzív állattartás ellenére sem. extenzív/külterjes állattenyésztés Hiába vannak el a legelőn az állatok 10 hónapot, bizony a fennmaradó két hónapban etetni kell őket. 1 juh napi szükséglete 3 kg széna/nap, 1 kg szalma/nap és 30/40 dkg szemes gabona /nap. Az állomány létszámával felszorozva ez bizony nem csekély összeg a téli hónapokban. A szénát saját kaszálásból fedezik, de a szalmabálát ill. a gabonát vásárolják. Az állami támogatással (ami 12.000 Ft/juh/év) ki lehet hozni nullára. Ha nem csinálnák, nem maradna meg a faj. 

    A fajtamegőrzésre azért van nagy szükség, mert a rackaállomány a II. vh után vészesen - 600 egyedre csökkent. Ennek oka az volt, hogy a juhok kevesebb húst adtak, mint a disznó vagy a broiler csirke. 1 anyajuh 15 kg húst ad - egész pontosan 48% a csontos húskihozatala. A disznó 2xer ellik 1 évben akár 10 malacot, amik fél éves korukra 100 kg-osak lesznek. Sokkal jobb a húskihozatala, azokban az időkben bizony éhínség volt.

    Szerencsére a fajtamentés sikeres volt - köszönhetően a bonyolult szoftver által számolt, tervezett optimalizált párosítási tervnek. A háremeztetési időszak október/november - ilyenkor a 30-40 anyajuh 6 hetet non-stop együtt van a kiválasztott tenyész kossal. A vemhesség 5 hónap, évente egyszer ellenek - általában ilyenkor márciusban indul be az elletési időszak (szintén kb. 6 hét). Ilyenkor napi 24 h-ban valaki a juhokkal van. Figyelni kell melyik állat ellett le, megkapja-e a kisbárány az előtejet, amivel immunitást szerez, eteti-e az anyja stb. A fajtamentés során a fekete rackához kevertek fehér rackát is, emiatt néha még a mai napig születik fehér színű fekete racka (a szarvából lehet tudni, hogy genetikailag fekete). A kisbárány 3 kg-os, amikor megszületik, 1 éves korukra a jerke 26 kg, a kos min. 33 kg, felnőtt korukra 45-50 kg súlyúak lesznek. A racka különlegessége a csavart szarv - ami felnőtt korára 4xer tekeredik meg, a nősténynek is van, kissé felfelé állóbb (nem mehet 110-120 fok fölé), a kosoké vízszintes is lehet. A pontos paraméterek nagyon szigorúan vannak ellenőrizve, főleg a tenyészkosok  kiválasztásakor. A mellső lábuk szép csupasz kell legyen, nem lehet szőrös. A kosok rúgnak, harapnak - Katja a pumi fél is tőlük, az eredeti elgondolás ellenére nem tereli a juhokat...

    A birtok mellett visz a kéktúra, aki arra jár elegyedjen szóba a gazdával! Rendkívül szórakoztató, kiváló humorú ember.