Dinnyési-fertő
2023.11.09.
A Dinnyési Madárrezervátum a Kis-Balaton és Hortobágy után a 3. a sorban Magyarországon, mely védettséget kapott 1966-ban. Jelentőségét mutatja, hogy a Ramsari Egyezmény alá tartozik. A DINPI (Duna-Ipoly-Nemzeti Park) munkatársai rengeteg madarat befogtak számunkra, mivel a madárvonulások már javában zajlanak. A terepgyakorlat madárgyűrűzésről szólt. Midenkinek más-más madár jutott: zöld küllő, sárga fejű királyka, nádi sármány, vörösbegy, ökörszem, erdei szürkebegy, kékcinege, széncinege, függőcinege, nádi poszáta, nádirigó, barkóscinege - ő "Az év madara" idén. Nagyobb madarak közül került a zsákokba karvaly és egerész ölyv is. A fertő ideális helyszín az őszi madárvonulás megfigyelésére, hiszen a dunántúli madárvonulások útjába esik, itt tudnak pihenni, táplálkozni. Több tízezres tömegben éjszakáznak a vonuló madarak a Nagy-tavon. Nekünk darvakhoz is volt szerencsénk.
A nádasok lakói a barkóscinege (Panurus biarmicus) amit, párban is sikerült elengeni - a fészekből kirepülés után 2-3 héttel már házasodnak és párban maradnak. Nem csak szoros párkapcsolatban, hanem szoros társas kapcsolatokban élnek. Egy tisztáson 5-6 pár fészkel, gondoskodnak egymás fiókáiról. Kb. 17 cm hosszú, kb. 17 gramm tömegű pici madárka, csilingelő hanggal. 10-20000-es nagyságrendben jelölték már itt Dinnyésen.
Függőcinege (Remiz pendulinus) szintén sok került befogásra. Láttunk fészkét is, meg is foghattunk a nemez szerű alkotást. Az elhagyott fészkeket régen zokninak és kesztyűnek is használták. 2-3 hét, míg elkészül egy ilyen műalkotás. A Dinnyési-fertőn 2 éve nagy beruházás történt: szigetépítés, pallósor felújítás történt. A leégett kilátó is ujjáépült. A fertő vize le lett eresztve, előtte sokáig nem volt lecsapolva. Sok hal volt a tóban, rengeteg gázlómadár jött a halakat enni. Ilyenkor mindig újraindul az élet. Vizibolhák elszaporodtak (víztisztító szervezetek), ezekre jöttek a kanalas récék, törpegémek. Tavalyi évben 1,5 hónapon keresztül a rengeteg madár napi 5-6 tonna halat evett a becslések szerint. 
A tavon a "restart" után nagy élet volt. Láttunk 5-6 vadlúd fajt, liliket, legalább 10 féle récét, a gázlómadarak közül kanalasgémet, szürkegémet, bölömbikát, gólyatöcsöt is. Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj, a nyári lúd is rendszeresen költ itt. A toronyban kis táblák segítenek beazonosítani a a különböző madarakat. A madártal tanösvény infotábláin pedig részletes leírás olvasható róluk.
A fertő környezete szikes terület, ennek megfelelően sziki vegetáció borítja. A sziksótól fehérlő részeken találhatóak a sótűrő fajok, ilyenkor novemberben virágzik a rengeteg sóvirág. A nedvesebb helyeken kiemelkedő botanikai értéket képvisel a pókbangó, ill. egyéb kosborfélék. Nagy élmény volt mindenkinek kézbefogni és elereszteni a madarakat. Megér egy kitérőt, ha nem szeretnénk együtt tekerni a mainstreammel a tó körüli kerékpárúton.
https://www.turistamagazin.hu/hir/a-velencei-to-es-a-dinnyesi-ferto-rejtett-kincsei-2020-07-30
Megtalálható a természetben is. A fésűs kagyló spirál mintája megegyezik az ezüst arány spiráljával. Az immunrendszerünk két elengedhetetlen ásványi anyaga - a cink és a magnézium szerkezete az ezüst oktaéder. Csak úgy, mint a hemoglobin vagy a májsejt szerkezeti felépítése.
