A Bonduelle 1992 óta van jelen Magyarországon. 10 évente nyitott egy-egy gyárat a francia tulajdonú vállalat. Nagykörösön zöldségfeldolgozót (1992), Békéscsabán konzervüzemet (2002) ill. Nyírszőlősön pálinkafőzdét (2012). Alföldi termőterületeken termesztenek kukoricát ill. zöldborsót. A termőterületek természetesen nem saját tulajdonúak, hanem leszerződnek a termelőkkel, ők adják a termelőknek a vetőmagot, műtrágyát. A termőterületek megoszlása az alábbiak szerint történik: zöldborsó: 2000 ha/35 partner, kukorica: 4000 ha/50 partner, szárazbab: 250 ha/10 partner. A termőterületek ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, de abból a kukoricából, ami nem éri el a kívánt minőséget itt helyben biodízel üzemanyag készül.
A termelési időszak március közepétől december közepéig tart, tavasszal és ősszel a száraztermékeket dolgozzák fel; aztán következik a két zászlós termék: a nyár elejétől 6 hét a borsóé, a nyár közepétől októberig terjedő időszak pedig a kukoricáé. Nagykörösön 310 állandó ill. 81 szezonos munkavállaló van. A szezonos munkavállalók a borsószezonnal kezdenek, október végéig - amíg a kukorica szezon kitart - zömmel gépkezelők és nyersanyag pakolók. A téli időszakban szerelés, karbantartás folyik.
Maga az üzem hatalmas. A 6 gyartósoron 220 millió doboz/év készül. A konzervdobozok mérete különböző: 1/8, 1/4, 2/3, 1/2, 4/4. (Az 1/8-os méret a májkrémkonzervnek felel meg.) A különböző sorokon különböző méretű dobozokat töltenek, de könnyű az átállás is egyik méretről a másikra. Ilyenkor arra figyelnek, hogy a csomagoláshoz a bálák, rekeszek megtöltődjenek, kifuttatják és mehet a következő méret. Üveget 3 formátumban töltenek: 580, 720, 370 ml méretekben. A nagyobb méretű üveges termékeket az éttermek, szállodaipar használja fel. Az 5 csomagolóvonalon 200 millió dobozt csomagolnak évente. Ekkora mennyiséghez hatalmas raktározási kapacitásra is szükség van. Maga az üres (csupasz) doboz is sok helyet foglal, hogy mindig legyen elegendő a gyártáshoz, ill. a félkész raktárban is áll a termék, mert akkor csomagolják, amikor beérkezik a megrendelés. Különösen igaz ez a saját márkás termékekre, melyek itt a gyárban kapják meg az adott cég kívánta csomagolást. Párhuzamos termelés is lehetséges, egyszerre tudnak feldolgozni csemegekukorica/borsó/bab/mix friss és/vagy fagyasztott nyersanyagot. A cég mindenféle minőségellenőrzési audittal, tanúsítvánnyal és külön ellenőrző ill. termékfejlesztő laboratóriummal rendelkezik. (Ez a fejlesztő laboratórium volt a gyárlátogatás legérdekesebb része, itt mindent piciben lemásoltak, még miniatűr osztott hidraulikus sterilizáló és mini záróberendezés is volt.) Tartósítószert, adalékanyagot nem tartalmaznak a termékek, hőkezeléssel és vákummal tartósítanak.
A cég logoja színeivel is képviseli a 2 fő terméket.
Az üzemet végigjárva sokféle túlcsomagolást láthattunk: pl. 2-3 kisebb konzerv plusz karton papírba becsomagolása, papírkínáló tálcák a konzervek alatt. Nézzünk csak rá a növények természetes csomagolására, milyen remekül megoldják! A borsószemek a hüvelyben, a kukorica a csuhé ruhájában. A modern csomagolástechnika le is másolta a hüvelyes csomagolást: gondoljunk a rágógumira, vagy a gyógyszerek csomagolására.
Hogyan készül a kukoricakonzerv a nagykörösi üzemben? Hosszú leírás helyett kiderül az alábbi videóból (a különbség a borsónál csak a blansírozás - a borsó előfőzése ill. másik tisztító, előkészítő soron megy be a termény):
Érdekesség:
A konzervdobozokon a lejárati dátum Julianus-naptár szerint van megadva.
Monday, April 22, 2024
Menedék a betonrengetegben
2024.04.19.
Tanösvény és Kiállítás a Sas-hegyen
Az interaktív kiállítás és a kilátó szabadon, a tanösvény csak szakvezetéssel látogatható. Hihetetlen, de ez a csudahely mindössze negyedórányira van a belvárostól, és fönn a hegyen különleges természeti értékek rejtőzködnek.
A különleges értéket az adja, hogy olyan fajok is élnek itt, amik - jöhetett lehülés vagy felmelegedés, több ezer éven át menedéket találtak ezeken a dolomit sziklákon (reliktum faj), és az egész világon csak itt fordulnak elő(endemikus faj)A dolomit változatos felszíneket ad, a különböző égtájak felé néző sasbérceken, gerincéleken különböző mikroklímák alakultak ki, (és mivel ezek nagyon közel vannak egymáshoz a maradványfajok tudtak vándorolni az időjárás változásait követve, ahhoz alkalmazkodva), melyeken egymástól merőben eltérő élőhelytípusok alakultak ki. (Ez az ún. dolomitjelenség.) A dolomit sziklagyepek hazánk legdiverzebb élőhelyei a flóra tekintetében - az 500 magyarországi védett növényfajból 200 megtalálható ezeken a gyepeken.
A déli oldalon, a magasabb nyílt sziklagyepeken nyaranta akár 50 fokig is felmehet a hőmérséklet, míg az északi, alacsonyabb részeken akár 18 fokkal hűvösebb is lehet. Ezek az eltérő klimatikus viszonyok az előhelyen belül is megfigyelhetőek. A nyúlfarkfű a gyepen a hűvösebb zónákat kedveli, az árvalányhaj a melegebb zónákat.
Budai nyúlfarkfű
Árvalányhaj
Ennyi lentől a Kisvakond is elalélna.
Egyéb Natura 2000 jelölő fajok: a Magyar gurgolya (mely ránézésre kaporra emlékeztet), a Szent István szegfű, a Sadler imola, Korai kakukkfű vagy a Csikófark. A csikófarknak itt csak a porzós virágai élnek, a termős virágok pedig szemben a Gellért-hegyen. "A szerelem nem ismer határokat." Távkapcsolat a természetben, melyet segít az uralkodó szélirány is. Ezek a fajok nyáron virágoznak. Mivel most minden egy hónappal előrébb jár nyílnak a kosborok. A Tarka pettyeskosbor nem a vezetett ösvény mellett nyílik, de aki nem rest egy kis kitérőt tenni a hegylábnál a Jane Goodall rét felé rengeteg Bíboros kosbort talál.
Tarka pettyeskosbor
Bíboros kosbor
Mivel a dolomitjelenség leginkább a talaj közelében érvényesül, itt kell keresnünk az állatvilág különlegességeit is. A leghíresebb a Kitaibel Pálról elnevezett Pannongyík.A pannongyík a vakondgyíkok vagy másnéven szkinkek közé tartozik, fő elterjedési területe Délkelet-Európa és Kis-Ázsia, nálunk csak foltszerűen fordul elő. Jellegzetessége, hogy testéhez képest nagyon kicsik a lábai, de egyébként az egész állat nagyon kicsi, mindössze 10-12 centis, és akár a kígyók, ő sem tud pislogni, ezért egyes nyelvekben kígyószemű gyíknak is nevezik. Rejtőzködő életet él, napozás helyett inkább elássa magát. Gyakoribb a Zöldgyík (a karsztbokorerdő jellegzetes faja) ill. a Faligyík, melyek táplálékul szolgálnak az itt előforduló Kaszpi haragossiklónak, mely Európa legnagyobb kígyója. A Sas-hegy legnagyobbja - Józsi kb. 2,5 méteres. (A hosszuk feléig felemelik a fejüket, ugró siklók.) Van még Réz sikló, Erdei sikló ill. Kockás sikló is a területen. A hegylábi erdős, bokros társulások madárfészkeit is fosztogatják. A madárvilág nem a leggazdagabb, a város közelsége miatt több a zavaró tényező. A szomszédos kertekből a macskák is bejárnak vadászni rájuk. A gyakori erdei fajok itt is megtalálhatóak, de időszakosan akár gyurgyalag, búbosbanka, havasi szürkebegy, bajszos sármány, hajnalmadár is előfordul. A Sas-hegy különlegessége, hogy terminelőpont (a termin a felszálló légáramlat) ezért kedvelik a vonuló madarak, szívesen útba ejtik.
Érdekes esetek is adódnak, mikor nem tudja a természetvédelmi őr, hogy melyik ujjába harapjon. Volt rá példa, hogy az 1 millió Ft-os eszmei értékkel bíró kígyász ölyv vadászott a fél millió Ft-os haragossiklóra... A területen élő - és állandóan veszekedő karvaly, vércse és dolmányos varjú ilyenkor összeáll és együtt támadják, üldözik az egyéb idetévedt ragadozó madarakat.
A Sas-hegy igazi pók nagyhatalom, a 278 itt élő pókfaj közül 4 a világon csak itt fordul elő. Pl. a Skarlát bikapók, mely ha veszély éri fejét lehajtja, potrohát felemeli (mint a bika, erről kapta a nevét.) Rendkívül gazdag a rovarvilág is. Igaz az orgonát irtják, de a téli jázmint pl. direkt meghagyják a korai beporzó rovaroknak táplálékul. A pillangófajok közül a Kardoslepke és a Fecskefarkú lepke a leggyakoribb. Ez nem véletlen, hiszen tápnövényük két itt őshonos növény. A kardoslepke hernyója a sajmeggyen, a fecskefarkú lepke lárvája pedig a gurgolyán él. Él még róka, nyest, pelék, mókus, sün hogy az emlősöket is említsük. Denevér is talál üreget, ahol áttelel.
Azért ne csak lefele nézzünk, mert a mindössze 850 m hosszú, ám mégis páratlan tanösvény mellé páratlan panoráma (és páratlan szakvezetés) is társul. A kristálytiszta időben a Mátra csúcsai is látszottak. A kilátó pontról 360 fokos körpanorámát élvezhetünk, akár keringő sasnak képzelhetjük magunk. A Sas-hegy neve egyébként csak egy félrehallás, Adelsbergből lett Adlerberg. Korábban Nemesek hegye volt, szőlőt termesztettek már a 12. századtól. Védettséget szerencsére hamar, már 1958 kapott a terület, egy időben teljesen le is volt zárva a látogatók elől.
Sok érdekes információt megtudhatunk még a Sas-hegy és a város c. filmből a hely történetéről és annak kutatóiról (készültekor még citromsármány is szólt a hegyen, sajnos ma már nincs; ahogy tövisszúró gébics és kövirigó sem).
Érdekességek:
A karsztbokorerdő növénytársulás jellemző fajai alacsonyak (törpeerdőnek, meseerdőnek is nevezik) a molyhos tölgy, virágos kőris, galagonya, kökény, sóskaborbolya és az ősszel csodálatos színeket produkáló cserszömörce. A keleti oldalakon a védett, bennszülött faj a Dunai berkenye.
A tavaszi virágzás a legnépszerűbb időpont - ekkor nyílnak a héricsek, leánykökörcsinek, nőszirmok. A kiállító teremben virágnaptárat találunk, mely segítségével be tudjuk azonosítani az éppen nyíló virágokat.
A hévíztevékenység következményeként a tömör dolomitkőzet átkristályosodott, és finom porrá esik szét. Ez az ún. porló dolomit, vagy kőpor, amit súrolószerként is árusítottak. A Beethoven-szikla kialakulása is a hévízforrásokhoz köszönhető: a feltörő forró víz oldott kovasavat hozott magával, mellyel átitatta a kőzet egy tömbjét, így az sokkal ellenállóbbá, keményebbé vált a környezeténél, így az erozió kevésbé tudta lepusztítani.
