Az interaktív kiállítás és a kilátó szabadon, a tanösvény csak szakvezetéssel látogatható. Hihetetlen, de ez a csudahely mindössze negyedórányira van a belvárostól, és fönn a hegyen különleges természeti értékek rejtőzködnek.
A különleges értéket az adja, hogy olyan fajok is élnek itt, amik - jöhetett lehülés vagy felmelegedés, több ezer éven át menedéket találtak ezeken a dolomit sziklákon (reliktum faj), és az egész világon csak itt fordulnak elő(endemikus faj)A dolomit változatos felszíneket ad, a különböző égtájak felé néző sasbérceken, gerincéleken különböző mikroklímák alakultak ki, (és mivel ezek nagyon közel vannak egymáshoz a maradványfajok tudtak vándorolni az időjárás változásait követve, ahhoz alkalmazkodva), melyeken egymástól merőben eltérő élőhelytípusok alakultak ki. (Ez az ún. dolomitjelenség.) A dolomit sziklagyepek hazánk legdiverzebb élőhelyei a flóra tekintetében - az 500 magyarországi védett növényfajból 200 megtalálható ezeken a gyepeken.
A déli oldalon, a magasabb nyílt sziklagyepeken nyaranta akár 50 fokig is felmehet a hőmérséklet, míg az északi, alacsonyabb részeken akár 18 fokkal hűvösebb is lehet. Ezek az eltérő klimatikus viszonyok az előhelyen belül is megfigyelhetőek. A nyúlfarkfű a gyepen a hűvösebb zónákat kedveli, az árvalányhaj a melegebb zónákat.
Budai nyúlfarkfű
Árvalányhaj
Ennyi lentől a Kisvakond is elalélna.
Egyéb Natura 2000 jelölő fajok: a Magyar gurgolya (mely ránézésre kaporra emlékeztet), a Szent István szegfű, a Sadler imola, Korai kakukkfű vagy a Csikófark. A csikófarknak itt csak a porzós virágai élnek, a termős virágok pedig szemben a Gellért-hegyen. "A szerelem nem ismer határokat." Távkapcsolat a természetben, melyet segít az uralkodó szélirány is. Ezek a fajok nyáron virágoznak. Mivel most minden egy hónappal előrébb jár nyílnak a kosborok. A Tarka pettyeskosbor nem a vezetett ösvény mellett nyílik, de aki nem rest egy kis kitérőt tenni a hegylábnál a Jane Goodall rét felé rengeteg Bíboros kosbort talál.
Tarka pettyeskosbor
Bíboros kosbor
Mivel a dolomitjelenség leginkább a talaj közelében érvényesül, itt kell keresnünk az állatvilág különlegességeit is. A leghíresebb a Kitaibel Pálról elnevezett Pannongyík.A pannongyík a vakondgyíkok vagy másnéven szkinkek közé tartozik, fő elterjedési területe Délkelet-Európa és Kis-Ázsia, nálunk csak foltszerűen fordul elő. Jellegzetessége, hogy testéhez képest nagyon kicsik a lábai, de egyébként az egész állat nagyon kicsi, mindössze 10-12 centis, és akár a kígyók, ő sem tud pislogni, ezért egyes nyelvekben kígyószemű gyíknak is nevezik. Rejtőzködő életet él, napozás helyett inkább elássa magát. Gyakoribb a Zöldgyík (a karsztbokorerdő jellegzetes faja) ill. a Faligyík, melyek táplálékul szolgálnak az itt előforduló Kaszpi haragossiklónak, mely Európa legnagyobb kígyója. A Sas-hegy legnagyobbja - Józsi kb. 2,5 méteres. (A hosszuk feléig felemelik a fejüket, ugró siklók.) Van még Réz sikló, Erdei sikló ill. Kockás sikló is a területen. A hegylábi erdős, bokros társulások madárfészkeit is fosztogatják. A madárvilág nem a leggazdagabb, a város közelsége miatt több a zavaró tényező. A szomszédos kertekből a macskák is bejárnak vadászni rájuk. A gyakori erdei fajok itt is megtalálhatóak, de időszakosan akár gyurgyalag, búbosbanka, havasi szürkebegy, bajszos sármány, hajnalmadár is előfordul. A Sas-hegy különlegessége, hogy terminelőpont (a termin a felszálló légáramlat) ezért kedvelik a vonuló madarak, szívesen útba ejtik.
Érdekes esetek is adódnak, mikor nem tudja a természetvédelmi őr, hogy melyik ujjába harapjon. Volt rá példa, hogy az 1 millió Ft-os eszmei értékkel bíró kígyász ölyv vadászott a fél millió Ft-os haragossiklóra... A területen élő - és állandóan veszekedő karvaly, vércse és dolmányos varjú ilyenkor összeáll és együtt támadják, üldözik az egyéb idetévedt ragadozó madarakat.
A Sas-hegy igazi pók nagyhatalom, a 278 itt élő pókfaj közül 4 a világon csak itt fordul elő. Pl. a Skarlát bikapók, mely ha veszély éri fejét lehajtja, potrohát felemeli (mint a bika, erről kapta a nevét.) Rendkívül gazdag a rovarvilág is. Igaz az orgonát irtják, de a téli jázmint pl. direkt meghagyják a korai beporzó rovaroknak táplálékul. A pillangófajok közül a Kardoslepke és a Fecskefarkú lepke a leggyakoribb. Ez nem véletlen, hiszen tápnövényük két itt őshonos növény. A kardoslepke hernyója a sajmeggyen, a fecskefarkú lepke lárvája pedig a gurgolyán él. Él még róka, nyest, pelék, mókus, sün hogy az emlősöket is említsük. Denevér is talál üreget, ahol áttelel.
Azért ne csak lefele nézzünk, mert a mindössze 850 m hosszú, ám mégis páratlan tanösvény mellé páratlan panoráma (és páratlan szakvezetés) is társul. A kristálytiszta időben a Mátra csúcsai is látszottak. A kilátó pontról 360 fokos körpanorámát élvezhetünk, akár keringő sasnak képzelhetjük magunk. A Sas-hegy neve egyébként csak egy félrehallás, Adelsbergből lett Adlerberg. Korábban Nemesek hegye volt, szőlőt termesztettek már a 12. századtól. Védettséget szerencsére hamar, már 1958 kapott a terület, egy időben teljesen le is volt zárva a látogatók elől.
Sok érdekes információt megtudhatunk még a Sas-hegy és a város c. filmből a hely történetéről és annak kutatóiról (készültekor még citromsármány is szólt a hegyen, sajnos ma már nincs; ahogy tövisszúró gébics és kövirigó sem).
Érdekességek:
A karsztbokorerdő növénytársulás jellemző fajai alacsonyak (törpeerdőnek, meseerdőnek is nevezik) a molyhos tölgy, virágos kőris, galagonya, kökény, sóskaborbolya és az ősszel csodálatos színeket produkáló cserszömörce. A keleti oldalakon a védett, bennszülött faj a Dunai berkenye.
A tavaszi virágzás a legnépszerűbb időpont - ekkor nyílnak a héricsek, leánykökörcsinek, nőszirmok. A kiállító teremben virágnaptárat találunk, mely segítségével be tudjuk azonosítani az éppen nyíló virágokat.
A hévíztevékenység következményeként a tömör dolomitkőzet átkristályosodott, és finom porrá esik szét. Ez az ún. porló dolomit, vagy kőpor, amit súrolószerként is árusítottak. A Beethoven-szikla kialakulása is a hévízforrásokhoz köszönhető: a feltörő forró víz oldott kovasavat hozott magával, mellyel átitatta a kőzet egy tömbjét, így az sokkal ellenállóbbá, keményebbé vált a környezeténél, így az erozió kevésbé tudta lepusztítani.
No comments:
Post a Comment