Erdőgazdálkodás és természetvédelem 

2024.03.21.

DINPI - Nagykovácsi

    A Természetvédelmi Őrszolgálat a nemzeti park igazgatóságok szervezetén belül működik a védett természeti értékekkel és területekkel, valamint a Natura 2000 területekkel kapcsolatos rendészeti feladatokat látja el. Veszélyeztetett fajokat őriznek, oktatnak, formálják az emberek szemléletét. 250-en őriznek összesen 2 millió hektár erdőt hazánkban! A DINPI elszórt területein a 4 megyében 34 kolléga végzi ezt a sokrétű munkát, melyről a közelmúltban készült egy izgalmas filmsorozat: 

Akcióban a természet őrzői - 8 részes filmsorozat

    A külső Budai-hegyek őre - Bíró Lajos Nagykovácsi környékén volt kisérőnk. Egyedülálló - 1995 óta Európa Diplomás - természeti értékkel bír a terület. A Szénás hegycsoport ad otthont a világon csak itt előforduló pilisi lennek (az unikális fajt 1897-ben Borbás Vince írta le először). Ma már az ún. Pilisi Len Tanács vizsgálja a monitoring során kiderült egyedszámcsökkenést, melynek bonyolult ok-okozati összefüggései között ott van a klímaváltozás, a csapadékhiány, a beporzók hiánya ill. egy gombakapcsolat is. Hogy Nagykovácsiban mennyire erős az agglomerációs nyomás az abból is látszik, hogy a házak felérnek a hegyen a fokozottan védett területig. A zsákfalu lakossága az elmúlt évek során 2000 főről 12000 főre duzzadt. Ez hatalmas változás az élővilágnak is, hisz sokkal nagyobb a zaj-, fény-, ill. levegőszennyezés is. A védett lepkék a non-stop nyitvatartó benzinkút lámpáinak áldozatává válnak; a madarak megijednek, elmenekülnek az alanyi jogon tüzijátékozók elől. A környék frekventált kirándulóhely. Budapest 2,5 millió lakójából kb. félmillió rendszeresen megfordul az erdőkben. A pandémiás időszak óta csak fokozódott a terhelés, a rekreációs igény, ill. nagy probléma a technikai fejlődés is (az ún technikai sportok: elektromos kerékpár, terep roller, terep segway, de gondoljunk a különböző applikációk - pl. Geo-Go QR kódjai körüli taposási kárra, hulladék növekedésre). 

    A Nagykovácsi-medence másik oldalán indul a Sisakvirág-tanösvény (9,5 km, 8 infotábla), mely átvisz Telki irányába, érintve a Budai-hegység legmagasabb pontján (Nagy-Kopasz - 559 m) álló Csergezán Pál-kilátót és a szintén varázslatos panorámával bíró Tarnai-pihenőt is, ahol a dolomit-sziklagyepen ilyenkor tavasszal virágzik a hérics, a nőszirom és a kökörcsin. A névadó sisakvirág kicsit később a bükkösökben. A dolomit kőzettípus segíti a diverzitást, mert aprózódik, nem málik, ezáltal változatos felszíneket alakít (árkok, sasbércek, gerincélek), a sokféle élethely pedig diverz növény-, gomba- és állatfajnak ad otthont. 

Terepi kísérlet - hangyaboly megfigyelés: 

ha beletesszük fél mp-re a tenyerünket a védekezéstől

 kispriccelt hangyasavtól az ecetes szagú lesz 

Az odvas keltike magjait is a hangyák terjesztik. 

Geofiton növények - lombfakadás előtt virágoznak.

A kis apollólepke hernyóinak kizárólagos tápnövénye.

Nem is tudtam, hogy a keltikéket a nünüke is jóízűen fogyasztja

    Miért is meghatározó  a természetvédelem számára az erdőgazdálkodás? Az egyik szempont, hogy a védett természeti területeknek a fele erdő. A másik, hogy a természetes és a természetszerű erdő a legfejlettebb szárazföldi ökológiai rendszer, élőhely és élőközösség a leggazdagabb védendő faji ill- genetikai sokféleséggel. A természetvédelem alapja az erdő, mondta Kaán Károly is, a hazai természetvédelem és erdővédelem megteremtője. A területkezelés, természetvédelem a DINPIn belül a Budai Tájvédelmi Körzet feladata, viszont az erdő állami erdő, ahol az erdő- és vadgazdálkodás joga a Pilisi Parkerdő Zrt. joga. Mivel a természetvédelmi kezelés nem jár anyagi haszonnal itt komoly ütközés van a gazdasági hasznosítással. Mindkét félnek elfogadható megegyezésre van szüksége. A Pilisi Parkerdő, annak ellenére, hogy profitorientált cég igyekszik az erdőgazdálkodási munkálatokat a növényzet és a talaj épségének érdekében a terepviszonyokhoz alkalmazkodva a lehető legkíméletesebb módszerekkel végezni. Elősegítik a ritka elegyfajok és a holt faanyag jelenlétét az erdőkben.

     

    A főváros közeli erdőkben sok ember jár, sok a turistaút, erdei pihenőhely, itt különösen rossz az optikája a tarvágásnak. Az emberek nem akarnak üres vágásterületet látni. A szálaló, gyérítő fakitermelés viszont folyamatos lombkoronát biztosít. Ez úgy történik, hogy vágásos üzemmód közelítő, 4 méter széles nyomokat vágnak kb. 40-50 méterenként a nagy súlyú gépek számára, ahonnan 20 méterre benyúlva szálanként emelik ki az ún. javafákat. Ez az ún. örökerdő gazdálkodás a jövő, különösen a védett területeken. Előnye, hogy folyamatos az erdőborítás, nem szárad ki a talaj, kevesebb a talajkár és a növendékveszteség, diverzebb az elegy- és korosztályarány, mozaikosabb, több fajú lesz az ilyen erdő, mint a monokultúra, amit az egykorúság miatt a jégtörés, hótörés is jobban sújt. A természetes erdődinamikai folyamatok is jobban érvényesülnek. Hátránya, hogy sokkal kevéssé gazdaságos, mint a vágásos üzemmód, ahol a koncentráltan, nagyobb mennyiségben kivágott fa jelentősebb bevételt hoz; ill. a közelítő nyomokba könnyen telepednek be inváziós fajok, mint pl. az alkörmös. A fakivágásból, tüzifa értékesítésként bejövő összegek fedezik az állami támogatás 30-40%-os hozzájárulása után fennmaradó költségeket. Meg kell értenünk azt is, hogy az egykor betelepített feketefenyők kivágásának most jött el az ideje. A gyorsan növő tűlevelűek szerepe a humuszképződés elősegítése volt, megerősítve a talajt az őshonos fajok számára. A feketefenyő a mészkő- és dolomitbércek specialistája, szárazságtűrő, jól megköti a lemosódott, elenyészett talajt. Ezeket az 50-es években telepített fenyveseket kell most eltávolítani és óvatosan őshonos, lombhullató, ligetes tölgyes társulásokra visszacserélni. Ellenálló fajnak bizonyul a gyertyán, de epidémiai pusztulás ritkítja a magas kőriseket ill. a cser- és kocsánytalan tölgyeket. A kórláncolat nincs még teljesen feltérképezve, de gyanítják, hogy két gomba okozza a fő problémát. Az biztos, hogy a diverzebb erdőtársulás eredményesebben veszi fel a harcot a kórokozók ellen, mint a monokultúra; ezért is kell a természetes erdőfelújítást helyben lévő fajokra alapozni.

"Újszülöttek erdeje" - tarvágás

A facsemete ültetvény nem erdő...

Kivágásra jelölve

Idén a sertéspestis megtizedelte a vaddisznó állományt -

kevesebb növényi gyöktörzset tudtak feltúrni
(Leánykökörcsin)

(Ha leguggolunk mellé hamar rájövünk, 

hogy a hideg ellen védekezik a virág a szőrökkel)

    

    Nemcsak az itt otthonra lelt élőlényeknek, hanem a városi embernek is szüksége van az egszséges környezetre, a természet szépségeire. A természeti értékeink nekünk kiszolgáltatottak - tőlünk, az általunk okozott károktól csak mi magunk tudjuk megvédeni.

Érdekességek:

• Itt a klíma miatt, különösen északi kitettségben már 300 méteren megjelennek a bükkösök.
• A virágos kőrisről megtudtuk, hogy azért él meg a szélsőségesen száraz dolomit lejtőkön is, mert tízszer olyan erősen szívja fel a vizet a talajból, mint más fák.
• A Borbás-gerincet szokták a hazai botanika fellegvárának is hívni. 120 védett, 3 fokozottan védett faj jut az 1200 hektárnyi területre.
• Nagykovácsi mellett is van Farkasdomb (de gondoljunk Farkasvölgyre, Farkasrétre) - 200 éve bizony még itt is éltek farkasok - szegény ominózus svájci farkas is itt sétált el észrevétlen...

Letölthető tanulmányok a témában:

Erdőgazdálkodás és erdőkezelés Natura 2000 területeken

Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére