"Nem csak a Cserhát dombjain kanyargó utakra és a táj külön univerzumot teremtő légkörére utalt Mikszáth Kálmán mikor elkeresztelte a Nógrád szívében meghúzodó területet. A név magában hordozza a helyiek gondolkodásmódját is. Azokét, akik mernek letérni a megszokott útról, hogy megvalósítsák álmaikat."
(Magyar Krónika)
Avar Ákos "görbe" életútja mindig visszakanyarodik a hagyományos, őshonos tudáshoz, hagyományos, őshonos tudás és olyan alázattal fordul a természet felé, ahogy az gyerekként, a nomád pásztorok között, Mongólia szerelmesévé válva beléivódott. Minden kanyargós élet mögött van egy magával ragadó, színes személyiség és sok-sok kacskaringós történet.
Alsópetény polgármestere - Avar Ákos gyermekkora egy részét szüleivel Mongóliában töltötte. Édesapja élelmiszermérnökként került Darhan városába egy magyar húsüzem, vágóhíd vezetőjeként. Ákos mongol általános iskolába járt, mivel édesanyja orosz és oroszul már megtanult tőle. Ez olyan meghatározó időszak volt életében, hogy később pályaválasztásában is Mongólia mellett döntött. Kinn a természet és ember közötti kivételes kapcsolattal gazdagodott - sokáig állatorvosnak készült. Mongol és arab szakos orientalista lett, később mezőgazdasági mérnökként is végzett. A kettőt ötvözve "A nomád ember és a természet kapcsolata és a hagyományos fenntartható gazdálkodási szemlélet" a fő kutatási témája. Azt, hogy állattartó lesz ő maga sem gondolta magáról.
A mai birtok eredetileg 9 ha volt, amihez kárpótlási jeggyel jutott az édesapja. A lakosok körében nagy megbecsülésre tett szert, hogy segítette a helyieket a földjeik visszaszerzésében a budapesti licitálók ellenében. Később még vásároltak, cseréltek ill. tömbösítették a földeket a könnyebb hasznosítás miatt, ma 80 hektárral rendelkeznek. Görbeországban tényleg nincs egyenes felszín - vagy fel, vagy le. Sajnos az ilyen felszínen könnyebben mosódik le a talaj, húzódik le a humuszréteg; ezáltal mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas. A vegyes kultúra - erdős-kaszáló másik hátránya, hogy könnyen bebozótosodik. A cserjék (pl. galagonya) húzódnak be a legelők felé. A sok nehézség hatására ill. mivel azt látta Mongóliában, hogy ahol föld, legelő van ott állattartás is van elhatározta, hogy ő is állatot fog tartani., hogy kordában tartsák a gyomokat.
Ez az állat lett a fekete racka. Magyar racka juh
Kezdetben 18 rackával indultak. Ákos a Hortobágyon iraki tulajdonossal alkudott magyar rackára arabul. Miközben az ehhez hasonló rengeteg vicces, humoros történetet hallgattuk a kezdeti nehézségekről olyan fogalmakat tanultunk, mint pl. az állateltartó képesség: 1 ha 500 kg élőállatot tud eltartani - ez 1 ló vagy 1 tehén, vagy 8-9 juh. Ennyi biomassza terem rajta. Ők a 9 hektáron végül még 2xer 20 racka vásárlásával összesen 60 juhot tartottak, ma a 80 ha-on kb. 500-at. Mongóliában jelenleg 4xer annyi állatot tartanak, mint amennyi az ország állateltartó képessége. Ez évente 7-8 km2 teljes elsivatagosodását jelenti, ahol 100 éven belül nem indul újra semmi. A másik ok a juh-kecske arány eltolódása 1:1-re az eredeti 3 juh:1 kecske-ről. A kasmíri kecske sörénye (félig elhalt szőrme) drága alapanyag, de a fokozottabb taposási kára degradálja a legelőket. Sajnos a gazdák nincsenek kompenzálva - itthon sem. A Hortobágyon elégetik a gyapjút olyan alacsony a felvásárlási ára.
A juhok tartása itthon sem gazdaságos az
extenzív állattartás ellenére sem.
extenzív/külterjes állattenyésztés Hiába vannak el a legelőn az állatok 10 hónapot, bizony a fennmaradó két hónapban etetni kell őket. 1 juh napi szükséglete 3 kg széna/nap, 1 kg szalma/nap és 30/40 dkg szemes gabona /nap. Az állomány létszámával felszorozva ez bizony nem csekély összeg a téli hónapokban. A szénát saját kaszálásból fedezik, de a szalmabálát ill. a gabonát vásárolják. Az állami támogatással (ami 12.000 Ft/juh/év) ki lehet hozni nullára. Ha nem csinálnák, nem maradna meg a faj.
A fajtamegőrzésre azért van nagy szükség, mert a rackaállomány a II. vh után vészesen - 600 egyedre csökkent. Ennek oka az volt, hogy a juhok kevesebb húst adtak, mint a disznó vagy a broiler csirke. 1 anyajuh 15 kg húst ad - egész pontosan 48% a csontos húskihozatala. A disznó 2xer ellik 1 évben akár 10 malacot, amik fél éves korukra 100 kg-osak lesznek. Sokkal jobb a húskihozatala, azokban az időkben bizony éhínség volt.
Szerencsére a fajtamentés sikeres volt - köszönhetően a bonyolult szoftver által számolt, tervezett optimalizált párosítási tervnek. A háremeztetési időszak október/november - ilyenkor a 30-40 anyajuh 6 hetet non-stop együtt van a kiválasztott tenyész kossal. A vemhesség 5 hónap, évente egyszer ellenek - általában ilyenkor márciusban indul be az elletési időszak (szintén kb. 6 hét). Ilyenkor napi 24 h-ban valaki a juhokkal van. Figyelni kell melyik állat ellett le, megkapja-e a kisbárány az előtejet, amivel immunitást szerez, eteti-e az anyja stb. A fajtamentés során a fekete rackához kevertek fehér rackát is, emiatt néha még a mai napig születik fehér színű fekete racka (a szarvából lehet tudni, hogy genetikailag fekete). A kisbárány 3 kg-os, amikor megszületik, 1 éves korukra a jerke 26 kg, a kos min. 33 kg, felnőtt korukra 45-50 kg súlyúak lesznek. A racka különlegessége a csavart szarv - ami felnőtt korára 4xer tekeredik meg, a nősténynek is van, kissé felfelé állóbb (nem mehet 110-120 fok fölé), a kosoké vízszintes is lehet. A pontos paraméterek nagyon szigorúan vannak ellenőrizve, főleg a tenyészkosok kiválasztásakor. A mellső lábuk szép csupasz kell legyen, nem lehet szőrös. A kosok rúgnak, harapnak - Katja a pumi fél is tőlük, az eredeti elgondolás ellenére nem tereli a juhokat...
A birtok mellett visz a kéktúra, aki arra jár elegyedjen szóba a gazdával! Rendkívül szórakoztató, kiváló humorú ember.
.png)
No comments:
Post a Comment