Rákosivipera Védelmi- és Oktató Központ

2024.05.16.

Kiskunsági Nemzeti Park

Kunpeszér, Kunadacs

    

    A Turján vidéken jártunk. Az Ős-Duna medermaradványában (innen a homok) kialakult mozaikos, dimbes-dombos, szélformálta lápos, ingoványos terület az élőhelye a rákosi vipera legnagyobb populációjának a világon. Az ilyen speciális élőhelyekhez, speciális fajok kötődnek, mint például a rákosi vipera, mely Magyarország gerinces faunájának legveszélyeztetettebb tagja. Az élőhely változatossága, a száraz, nedves területek váltakozása teszi lehetővé, hogy a kígyó az évszaktól függően megtalálja a számára legmegfelelőbb területet. A homokbuckák magasabb területein lévő ürge- vagy pocoklyukak szolgáltatnak fagymentes menedéket számára a tél folyamán, tavasszal és nyáron az alsóbb zsámbékosabb területeken megtalálja a vedléshez szükséges nedvességet.

bucka zsámbékossal, árvalányhajjal

    A védelmi programban három nemzeti park (KNPI, FHNPI, DINPI - ahol a vipera felllelhető) és a Fővárosi Állatkert vesz részt. Habár 1974 óta törvényileg védett, 2001-re a faj egyedszáma olyannyira - kb. 500 példányra csökkent, hogy komoly, hosszabb távú védelmi stratégiára volt szükség. AZ EU LIFE alapjától elnyert támogatásból épült védelmi központot 2004-ben adták át. 

    A központhoz vezető úton tanösvény mutatja be a környék jellemző élőhelyeinek élővilágát, életközösségét. A megállók érintették a Peszéradacsi réteket, a puszta élővilágát, erdőssztyeppet és vízi életközösséget. Az útjelző táblák ábrái megismertetik a vipera táplálékául szolgáló fajokat, mint pl. a védett egyenes szárnyú sisakos sáska; a vipera rejtekhelyéül szolgáló kormos csáté nevű zsombék képző növényt és a vipera predátorait is, mint pl. a kerecsensólyom. További különleges, a mozaikos gyepekhez kötődő védett fajok  pl. védett hangyaboglárka, melynek a kizárólagos tápnövénye a szintén védett kornistárnics. Megtudtuk azt is, hogy a túzok legnagyobb sürüségben, legnagyobb állományban szintén itt, a belső Kiskunságban található. A rákosi vipera egy ún. esernyőfaj, mely puffer mentőöv a többi védett fajnak, melyeknek hasonló preferenciáik vannak. Ahol a vipera és a túzok él ott legeltetés, hagyományos extenzív állattartás van, nem intenzív kaszálás. (A kaszálás is pl. olyan védett növények magérleléséhez van kötve, mint pl. a hússszínű ujjas kosbor.)

kormos csáté

tanösvény tábla

    A sokféle élőhely mozaikolja egymást így viszik tovább a természeti értéket. A védelmi program része az élőhely jobbá tétele, megóvása. Parlagot, szántót próbálnak visszagyepesíteni. Régi őshonos fajokat próbálnak visszatelepíteni - jó példa erre a Peszéri erdő kocsányos tölgy betelepítése (őshonos), hogy visszaszorítsák az idegenhonos fajokat, ennek következtében nőtt a homoki kikerics, homoki nőszirom állománya. Az erdőssztyeppen túl meg is érkeztünk a védelmi, fajtamentő központba.

    Ex situ védelem van - kinn a szabadban, de zárt térben történik a fajmentés, tenyésztés. Ez azért van, hogy ne a terráriumi környezethez alkalmazkodjanak, hanem a szabad természetben is funkcionáló viperák maradjanak. Anno 10 egyeddel indult a telep, melyeket különböző területekről gyüjtöttek be, csökkentve a beltenyészet kialakulását. Azóta a 20 év alatt csaknem 5000 egyed született és 500 egyed lett szabadon eresztve.

    A rákosi viperát nem könnyű fellelni, kiválóan rejtőzködik. A predáció elkerülése érdekében élete nagy részét a fűben rejtőzködve tölti. Mintázata is a rejtőzködést szolgálja - mimikri. Amikor viszont megmozdul, akkor a cikk-cakk minta váltakozása olyan vizuális hatást kelt, amitől a ragadozó nem tudja, hogy melyik a kígyó eleje és vége és elvéti a zsákmányszerzést. A vipera nappali életmódot folytat, reggel és este aktív, a napot és szelet nem kedveli. Azért is kell magasabbra hagyni a füvet, nem lekaszálni, hogy tudjon árnyékot találni - pl. a már említett kormos csáté tövében, melyet a marhák is elkerülnek, nem legelik le. Az eredeti gyepnek megvannak a szintjei, a szintekhez tartozó élővilág, a szinteken kialakult különböző mikroklímával. A viperák nem párologtatnak, nem izzadnak, aktívan isznak - erre a harmat is elegendő, mely jobban képződik a többszintű gyepeken. Ha lekaszálják a réteket, akkor a vipera nem tud tájékozódni sem, nem ismeri fel a kaszálás után megváltozott területet. A villásnyelvét használja szaglásra, azzal térképezi fel azt a nem túl nagy területet, amit bejár (kb. fél ha, de melegebb időszakban ez még kevesebb). Ilyenkor könnyen táplálékul szolgálnak  a rájuk leselkedő ragadozóknak.

    A vipera mérge a táplálékszerzés eszköze, lebénítja vele az áldozatait. Az emberre nem veszélyes! Marása enyhe bőrpirt és mirigyduzzanatot okoz. Azért befogásukhoz hegesztő kesztyűt és botot használt Halpem Bálint a program vezetője.

    Mindenki megfoghatta és közelről megnézhette a vipera jellegzetességeit. Az alapszíne világosszürke, jellegzetessége a tarkótól a farok végéig húzódó cikkcakk sáv, feje háromszög alakú, farka rövid (nösténynek elvékonyodik, a hímnek kiszélesedik és a nöstény farkának hosszusága kb. a testének 10%-a , a hímnek 15%-a). A fültőmirigyek méregmiriggyé alakultak. Pupillája a többi kígyóval ellentétben függőleges (mint a macskááké), villás a nyelve. Nem nagyok kb. 40-50 cm hosszúak. Hasonló, könnyen összetéveszthető a rézsiklóval, keresztes viperával és a kockás siklóval. Április vége, május eleje a párzási időszak, a kicsik augusztusban születnek. Igen, a rákosi vipera álelevenszülő - ez azt jelenti, burokban, meszes, héj nélküli tojásban jönnek világra. Csomagban, amiből kicsomagolják kiszabadítják magukat - orrukkal kifeszegetik, és az életük első 10 órájában mindjárt le is vedlenek. Megnézhettünk tavaly augusztusban született, kisebb egyedeket is. Sajnos az etetést már nem tudtuk megvárni (az állatkert által tenyésztett tücskökkel etetik a viperákat), de megetethettük a szomszédos tóban a mocsári teknősöket.

vipera óvoda

egyedi azonosító kártya
6000-es adatbázissal rendelkeznek

teknős tízórai

Még több információért, letölthető ismertetőkért, programokért látogassatok el a központ honlapjára!

Mind a tanösvény, mind a mentőközpont csak előzetes bejelentkezéssel, kísérettel látogatható!

Érdekességek:

• A turján hullámtere az őrjeg, a kiszáradt láptalaj neve kotu.
• A rákosi vipera onnan kapta a nevét, hogy az első példányt Hermann Ottó a Rákos-patak mentén gyűjtötte be, kutyasétáltatás közben. Így legismertebb zoológusunk - Méhely Lajos a faj leírásakor, rendszerbe sorolásakor erről nevezte el 1893-ban.
• Az 1950-es években "felsőbb utasításra" átkeresztelték parlagi viperára - Rákosi Mátyásnak nem tetszett, hogy egy vipera viseli a nevét.
• Rádiójeladóval ellátott egyedeket is bocsájtottak már szabadon a központból, melyeket nyomon tudnak követni, adataik fontos részét képezik a fajkutatásnak.
• Az első viperák szabadon engedésében Sólyom László is segédkezett.
• Az 1980 óta fokozottan védett faj eszmei értéke: 1 000 000 Ft.

Bonduelle

Csomagolás a növényvilágban

2024.04.11.

Nagykörös

    A Bonduelle 1992 óta van jelen Magyarországon. 10 évente nyitott egy-egy gyárat a francia tulajdonú vállalat. Nagykörösön zöldségfeldolgozót (1992), Békéscsabán konzervüzemet (2002) ill. Nyírszőlősön pálinkafőzdét (2012). Alföldi termőterületeken termesztenek kukoricát ill. zöldborsót. A termőterületek természetesen nem saját tulajdonúak, hanem leszerződnek a termelőkkel, ők adják a termelőknek a vetőmagot, műtrágyát. A termőterületek megoszlása az alábbiak szerint történik: zöldborsó: 2000 ha/35 partner, kukorica: 4000 ha/50 partner, szárazbab: 250 ha/10 partner. A termőterületek ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, de abból a kukoricából, ami nem éri el a kívánt minőséget itt helyben biodízel üzemanyag készül. 

    A termelési időszak március közepétől december közepéig tart, tavasszal és ősszel a száraztermékeket dolgozzák fel; aztán következik a két zászlós termék: a nyár elejétől 6 hét a borsóé, a nyár közepétől októberig terjedő időszak pedig a kukoricáé. Nagykörösön 310 állandó ill. 81 szezonos munkavállaló van. A szezonos munkavállalók a borsószezonnal kezdenek, október végéig - amíg a kukorica szezon kitart - zömmel gépkezelők és nyersanyag pakolók. A téli időszakban szerelés, karbantartás folyik.

    Maga az üzem hatalmas. A 6 gyartósoron 220 millió doboz/év készül. A konzervdobozok mérete különböző: 1/8, 1/4, 2/3, 1/2, 4/4. (Az 1/8-os méret a májkrémkonzervnek felel meg.) A különböző sorokon különböző méretű dobozokat töltenek, de könnyű az átállás is egyik méretről a másikra. Ilyenkor arra figyelnek, hogy a csomagoláshoz a bálák, rekeszek megtöltődjenek, kifuttatják és mehet a következő méret.  Üveget 3 formátumban töltenek: 580, 720, 370 ml méretekben. A nagyobb méretű üveges termékeket az éttermek, szállodaipar használja fel. Az 5 csomagolóvonalon 200 millió dobozt csomagolnak évente. Ekkora mennyiséghez hatalmas raktározási kapacitásra is szükség van. Maga az üres (csupasz) doboz is sok helyet foglal, hogy mindig legyen elegendő a gyártáshoz, ill. a félkész raktárban is áll a termék, mert akkor csomagolják, amikor beérkezik a megrendelés. Különösen igaz ez a saját márkás termékekre, melyek itt a gyárban kapják meg az adott cég kívánta csomagolást. Párhuzamos termelés is lehetséges, egyszerre tudnak feldolgozni csemegekukorica/borsó/bab/mix friss és/vagy fagyasztott nyersanyagot. A cég mindenféle minőségellenőrzési audittal, tanúsítvánnyal és külön ellenőrző ill. termékfejlesztő laboratóriummal rendelkezik. (Ez a fejlesztő laboratórium volt a gyárlátogatás legérdekesebb része, itt mindent piciben lemásoltak, még miniatűr osztott hidraulikus sterilizáló és mini záróberendezés is volt.) Tartósítószert, adalékanyagot nem tartalmaznak a termékek, hőkezeléssel és vákummal tartósítanak.

    A cég logoja színeivel is képviseli a 2 fő termékét. 

    Az üzemet végigjárva sokféle túlcsomagolást láthattunk: pl. 2-3 kisebb konzerv plusz karton papírba becsomagolása, papírkínáló tálcák a konzervek alatt. Nézzünk csak rá a növények természetes csomagolására, milyen remekül megoldják! A borsószemek a hüvelyben, a kukorica a csuhé ruhájában. A modern csomagolástechnika le is másolta a hüvelyes csomagolást: gondoljunk a rágógumira, vagy a gyógyszerek csomagolására.

Hogyan készül a kukoricakonzerv a nagykörösi üzemben? Hosszú leírás helyett kiderül az alábbi videóból (a különbség a borsónál csak a blansírozás - a borsó előfőzése ill. másik tisztító, előkészítő soron megy be a termény):

Érdekesség:

• A konzervdobozokon a lejárati dátum Julianus-naptár szerint van megadva.

    

Menedék a betonrengetegben

2024.04.19.

Tanösvény és Kiállítás a Sas-hegyen

Az interaktív kiállítás és a kilátó szabadon, a tanösvény csak szakvezetéssel látogatható. Hihetetlen, de ez a csudahely mindössze negyedórányira van a belvárostól, és fönn a hegyen különleges természeti értékek rejtőzködnek.

    A különleges értéket az adja, hogy olyan fajok is élnek itt, amik - jöhetett lehülés vagy felmelegedés, több ezer éven át menedéket találtak ezeken a dolomit sziklákon (reliktum faj), és az egész világon csak itt fordulnak elő (endemikus faj) A dolomit változatos felszíneket ad, a különböző égtájak felé néző sasbérceken, gerincéleken különböző mikroklímák alakultak ki, (és mivel ezek nagyon közel vannak egymáshoz a maradványfajok tudtak vándorolni az időjárás változásait követve, ahhoz alkalmazkodva), melyeken egymástól merőben eltérő élőhelytípusok alakultak ki. (Ez az ún. dolomitjelenség.) A dolomit sziklagyepek hazánk legdiverzebb élőhelyei a flóra tekintetében - az 500 magyarországi védett növényfajból 200 megtalálható ezeken a gyepeken.

    A déli oldalon, a magasabb nyílt sziklagyepeken nyaranta akár 50 fokig is felmehet a hőmérséklet, míg az északi, alacsonyabb részeken akár 18 fokkal hűvösebb is lehet. Ezek az eltérő klimatikus viszonyok az előhelyen belül is megfigyelhetőek. A nyúlfarkfű a gyepen a hűvösebb zónákat kedveli, az árvalányhaj a melegebb zónákat.

Budai nyúlfarkfű

Árvalányhaj

Ennyi lentől a Kisvakond is elalélna.

    Egyéb Natura 2000 jelölő fajok: a Magyar gurgolya (mely ránézésre kaporra emlékeztet), a Szent István szegfű, a Sadler imola, Korai kakukkfű vagy a Csikófark. A csikófarknak itt csak a porzós virágai élnek, a termős virágok pedig szemben a Gellért-hegyen. "A szerelem nem ismer határokat." Távkapcsolat a természetben, melyet segít az uralkodó szélirány is. Ezek a fajok nyáron virágoznak. Mivel most minden egy hónappal előrébb jár nyílnak a kosborok. A Tarka pettyeskosbor nem a vezetett ösvény mellett nyílik, de aki nem rest egy kis kitérőt tenni a hegylábnál a Jane Goodall rét felé rengeteg Bíboros kosbort talál.

Tarka pettyeskosbor

Bíboros kosbor

    Mivel a dolomitjelenség leginkább a talaj közelében érvényesül, itt kell keresnünk az állatvilág különlegességeit is. A leghíresebb a Kitaibel Pálról elnevezett Pannongyík. A pannongyík a vakondgyíkok vagy másnéven szkinkek közé tartozik, fő elterjedési területe Délkelet-Európa és Kis-Ázsia, nálunk csak foltszerűen fordul elő. Jellegzetessége, hogy testéhez képest nagyon kicsik a lábai, de egyébként az egész állat nagyon kicsi, mindössze 10-12 centis, és akár a kígyók, ő sem tud pislogni, ezért egyes nyelvekben kígyószemű gyíknak is nevezik. Rejtőzködő életet él, napozás helyett inkább elássa magát. Gyakoribb a Zöldgyík (a karsztbokorerdő jellegzetes faja) ill. a Faligyík, melyek táplálékul szolgálnak az itt előforduló Kaszpi haragossiklónak, mely Európa legnagyobb kígyója. A Sas-hegy legnagyobbja - Józsi kb. 2,5 méteres. (A hosszuk feléig felemelik a fejüket, ugró siklók.) Van még Réz sikló, Erdei sikló ill. Kockás sikló is a területen. A hegylábi erdős, bokros társulások madárfészkeit is fosztogatják. A madárvilág nem a leggazdagabb, a város közelsége miatt több a zavaró tényező. A szomszédos kertekből a macskák is bejárnak vadászni rájuk. A gyakori erdei fajok itt is megtalálhatóak, de időszakosan akár gyurgyalag, búbosbanka, havasi szürkebegy, bajszos sármány, hajnalmadár is előfordul. A Sas-hegy különlegessége, hogy terminelőpont (a termin a felszálló légáramlat) ezért kedvelik a vonuló madarak, szívesen útba ejtik.

    Érdekes esetek is adódnak, mikor nem tudja a természetvédelmi őr, hogy melyik ujjába harapjon. Volt rá példa, hogy az 1 millió Ft-os eszmei értékkel bíró kígyász ölyv vadászott a fél millió Ft-os haragossiklóra... A területen élő - és állandóan veszekedő karvaly, vércse és dolmányos varjú ilyenkor összeáll és együtt támadják, üldözik az egyéb idetévedt ragadozó madarakat.

    A Sas-hegy igazi pók nagyhatalom, a 278 itt élő pókfaj közül 4 a világon csak itt fordul elő. Pl. a Skarlát bikapók, mely ha veszély éri fejét lehajtja, potrohát felemeli (mint a bika, erről kapta a nevét.) Rendkívül gazdag a rovarvilág is. Igaz az orgonát irtják, de a téli jázmint pl. direkt meghagyják a korai beporzó rovaroknak táplálékul. A pillangófajok közül a Kardoslepke és a Fecskefarkú lepke a leggyakoribb. Ez nem véletlen, hiszen tápnövényük két itt őshonos növény. A kardoslepke hernyója a sajmeggyen, a fecskefarkú lepke lárvája pedig a gurgolyán él. Él még róka, nyest, pelék, mókus, sün hogy az emlősöket is említsük. Denevér is talál üreget, ahol áttelel.

    Azért ne csak lefele nézzünk, mert a mindössze 850 m hosszú, ám mégis páratlan tanösvény mellé páratlan panoráma (és páratlan szakvezetés) is társul. A kristálytiszta időben a Mátra csúcsai is látszottak. A kilátó pontról 360 fokos körpanorámát élvezhetünk, akár keringő sasnak képzelhetjük magunk. A Sas-hegy neve egyébként csak egy félrehallás, Adelsbergből lett Adlerberg. Korábban Nemesek hegye volt, szőlőt termesztettek már a 12. századtól. Védettséget szerencsére hamar, már 1958 kapott a terület, egy időben teljesen le is volt zárva a látogatók elől.

      

    Sok érdekes információt megtudhatunk még a Sas-hegy és a város c. filmből  a hely történetéről és annak kutatóiról (készültekor még citromsármány is szólt a hegyen, sajnos ma már nincs; ahogy tövisszúró gébics és kövirigó sem).

Érdekességek: 

• A karsztbokorerdő növénytársulás jellemző fajai alacsonyak (törpeerdőnek, meseerdőnek is nevezik) a molyhos tölgy, virágos kőris, galagonya, kökény, sóskaborbolya és az ősszel csodálatos színeket produkáló cserszömörce. A keleti oldalakon a védett, bennszülött faj a Dunai berkenye.
• A tavaszi virágzás a legnépszerűbb időpont - ekkor nyílnak a héricsek, leánykökörcsinek, nőszirmok. A kiállító teremben virágnaptárat találunk, mely segítségével be tudjuk azonosítani az éppen nyíló virágokat.
• A hévíztevékenység következményeként a tömör dolomitkőzet átkristályosodott, és finom porrá esik szét. Ez az ún. porló dolomit, vagy kőpor, amit súrolószerként is árusítottak. A Beethoven-szikla kialakulása is a hévízforrásokhoz köszönhető: a feltörő forró víz oldott kovasavat hozott magával, mellyel átitatta a kőzet egy tömbjét, így az sokkal ellenállóbbá, keményebbé vált a környezeténél, így az erozió kevésbé tudta lepusztítani.

Kolodkók Kőbányán 

2024.03.22.

Dreher Sörgyárak - Kőbánya

A titkos és a látható miniszobor.

    Kőbánya ikonikus sörgyára a Dreher fennállásának 165. évfordulójának ünneplésére 2019-ben felkérte Kolodkó Mihályt két szobor elkészítésére. A gerillaszobrász nem adta be könnyen a derekát, de 1 évvel később 2020-ban a múzeum felújításának befejezésére és újonnani átadására elkészült velük.

    A titkos szobor Id. Dreher Antalt a "Sörkirályt" ábrázolja egy korhű söröshordóra helyezve Európa egyik legszebb műemlék serfőző háza előtt. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk nézni be kell jelentkeznünk egy sörtúra látogatásra, hogy bemehessünk a gyárudvarra. A látogatás során megnézhetünk egy rövidfilmet a sörgyár történetéről, tartalmazza a gyárlátogatást az ikonikus Sörfőzőházba ill. a Sörműhelybe és végül a kóstoló sem marad el. A Söripari Emléktár az ország legjelentősebb söripari szakgyűjteménye, ahol a söripar történeti emlékein túl műszaki és gyártási eszközök, plakátok, fényképek, képzőművészeti alkotások is láthatók. A modern kor látogatói a QR-kódok segítségével további információhoz juthatnak a kiállított tárgyakról a virtuális térben. A múzeum őrzi az ország legelső dobozos sörét is. 

A legendák szerint I. Dreher Antal sétapálcája üreges volt, 

ide rejtette a sör-mintákat, amikor Németországban és

 Angliában tanulta a mesterséget.

Régi gázlámpa

Több, mint 100 éves kerékvető

    A sétapálcás Dreher már kész üzemet vett anno Kőbányán (a Kőbányai Serfőző Társaságot 1862-ben), tudta, hogy a sörgyártáshoz szükséges hatalmas mennyiségű vízhez mélyfúrással könnyen hozzá tud jutni és adott volt a kőbányai sziklapince rendszer is, ami ideális helyet biztosított a sör érleléséhez.

    A másik, szabadon látogatható szobor egy mészkő hídon található a gyáron kívül - utalva a mészkő pincékre (ebből a mészkőből épült pl. az Operaház is). A söröskocsi a Dreher-lovakkal a vándorútra kelt és világhírűvé vált márkát jeleníti meg.

A Jászberényi út gyár előtti szakaszát is átnevezték a jeles alkalomból

    Kőbányán van Budapest mértani középpontja, és alatta az egykori mészkő bánya. Az elképesztő méretű (kétszázezer négyzetméter és több, mint 30 km járathosszúságú pincerendszer csak vezetéssel látogatható - pl. velük: pincetúra. 

Érdekességek:

• A Rákóczi úton mai napig álló Dreher Palotát az Erzsébet-híd építésekor és az út kiszélesítésekor 5 méterrel beljebb kellett tolni közvetlenül a felépítése után.
• Ifj. Dreher Antal 1897-ben gondolt egyet és megvette a martonvásári Brunszvik-kastélyt, melyet 1945-ig birtokolt is.

Erdőgazdálkodás és természetvédelem 

2024.03.21.

DINPI - Nagykovácsi

    A Természetvédelmi Őrszolgálat a nemzeti park igazgatóságok szervezetén belül működik a védett természeti értékekkel és területekkel, valamint a Natura 2000 területekkel kapcsolatos rendészeti feladatokat látja el. Veszélyeztetett fajokat őriznek, oktatnak, formálják az emberek szemléletét. 250-en őriznek összesen 2 millió hektár erdőt hazánkban! A DINPI elszórt területein a 4 megyében 34 kolléga végzi ezt a sokrétű munkát, melyről a közelmúltban készült egy izgalmas filmsorozat: 

Akcióban a természet őrzői - 8 részes filmsorozat

    A külső Budai-hegyek őre - Bíró Lajos Nagykovácsi környékén volt kisérőnk. Egyedülálló - 1995 óta Európa Diplomás - természeti értékkel bír a terület. A Szénás hegycsoport ad otthont a világon csak itt előforduló pilisi lennek (az unikális fajt 1897-ben Borbás Vince írta le először). Ma már az ún. Pilisi Len Tanács vizsgálja a monitoring során kiderült egyedszámcsökkenést, melynek bonyolult ok-okozati összefüggései között ott van a klímaváltozás, a csapadékhiány, a beporzók hiánya ill. egy gombakapcsolat is. Hogy Nagykovácsiban mennyire erős az agglomerációs nyomás az abból is látszik, hogy a házak felérnek a hegyen a fokozottan védett területig. A zsákfalu lakossága az elmúlt évek során 2000 főről 12000 főre duzzadt. Ez hatalmas változás az élővilágnak is, hisz sokkal nagyobb a zaj-, fény-, ill. levegőszennyezés is. A védett lepkék a non-stop nyitvatartó benzinkút lámpáinak áldozatává válnak; a madarak megijednek, elmenekülnek az alanyi jogon tüzijátékozók elől. A környék frekventált kirándulóhely. Budapest 2,5 millió lakójából kb. félmillió rendszeresen megfordul az erdőkben. A pandémiás időszak óta csak fokozódott a terhelés, a rekreációs igény, ill. nagy probléma a technikai fejlődés is (az ún technikai sportok: elektromos kerékpár, terep roller, terep segway, de gondoljunk a különböző applikációk - pl. Geo-Go QR kódjai körüli taposási kárra, hulladék növekedésre). 

    A Nagykovácsi-medence másik oldalán indul a Sisakvirág-tanösvény (9,5 km, 8 infotábla), mely átvisz Telki irányába, érintve a Budai-hegység legmagasabb pontján (Nagy-Kopasz - 559 m) álló Csergezán Pál-kilátót és a szintén varázslatos panorámával bíró Tarnai-pihenőt is, ahol a dolomit-sziklagyepen ilyenkor tavasszal virágzik a hérics, a nőszirom és a kökörcsin. A névadó sisakvirág kicsit később a bükkösökben. A dolomit kőzettípus segíti a diverzitást, mert aprózódik, nem málik, ezáltal változatos felszíneket alakít (árkok, sasbércek, gerincélek), a sokféle élethely pedig diverz növény-, gomba- és állatfajnak ad otthont. 

Terepi kísérlet - hangyaboly megfigyelés: 

ha beletesszük fél mp-re a tenyerünket a védekezéstől

 kispriccelt hangyasavtól az ecetes szagú lesz 

Az odvas keltike magjait is a hangyák terjesztik. 

Geofiton növények - lombfakadás előtt virágoznak.

A kis apollólepke hernyóinak kizárólagos tápnövénye.

Nem is tudtam, hogy a keltikéket a nünüke is jóízűen fogyasztja

    Miért is meghatározó  a természetvédelem számára az erdőgazdálkodás? Az egyik szempont, hogy a védett természeti területeknek a fele erdő. A másik, hogy a természetes és a természetszerű erdő a legfejlettebb szárazföldi ökológiai rendszer, élőhely és élőközösség a leggazdagabb védendő faji ill- genetikai sokféleséggel. A természetvédelem alapja az erdő, mondta Kaán Károly is, a hazai természetvédelem és erdővédelem megteremtője. A területkezelés, természetvédelem a DINPIn belül a Budai Tájvédelmi Körzet feladata, viszont az erdő állami erdő, ahol az erdő- és vadgazdálkodás joga a Pilisi Parkerdő Zrt. joga. Mivel a természetvédelmi kezelés nem jár anyagi haszonnal itt komoly ütközés van a gazdasági hasznosítással. Mindkét félnek elfogadható megegyezésre van szüksége. A Pilisi Parkerdő, annak ellenére, hogy profitorientált cég igyekszik az erdőgazdálkodási munkálatokat a növényzet és a talaj épségének érdekében a terepviszonyokhoz alkalmazkodva a lehető legkíméletesebb módszerekkel végezni. Elősegítik a ritka elegyfajok és a holt faanyag jelenlétét az erdőkben.

     

    A főváros közeli erdőkben sok ember jár, sok a turistaút, erdei pihenőhely, itt különösen rossz az optikája a tarvágásnak. Az emberek nem akarnak üres vágásterületet látni. A szálaló, gyérítő fakitermelés viszont folyamatos lombkoronát biztosít. Ez úgy történik, hogy vágásos üzemmód közelítő, 4 méter széles nyomokat vágnak kb. 40-50 méterenként a nagy súlyú gépek számára, ahonnan 20 méterre benyúlva szálanként emelik ki az ún. javafákat. Ez az ún. örökerdő gazdálkodás a jövő, különösen a védett területeken. Előnye, hogy folyamatos az erdőborítás, nem szárad ki a talaj, kevesebb a talajkár és a növendékveszteség, diverzebb az elegy- és korosztályarány, mozaikosabb, több fajú lesz az ilyen erdő, mint a monokultúra, amit az egykorúság miatt a jégtörés, hótörés is jobban sújt. A természetes erdődinamikai folyamatok is jobban érvényesülnek. Hátránya, hogy sokkal kevéssé gazdaságos, mint a vágásos üzemmód, ahol a koncentráltan, nagyobb mennyiségben kivágott fa jelentősebb bevételt hoz; ill. a közelítő nyomokba könnyen telepednek be inváziós fajok, mint pl. az alkörmös. A fakivágásból, tüzifa értékesítésként bejövő összegek fedezik az állami támogatás 30-40%-os hozzájárulása után fennmaradó költségeket. Meg kell értenünk azt is, hogy az egykor betelepített feketefenyők kivágásának most jött el az ideje. A gyorsan növő tűlevelűek szerepe a humuszképződés elősegítése volt, megerősítve a talajt az őshonos fajok számára. A feketefenyő a mészkő- és dolomitbércek specialistája, szárazságtűrő, jól megköti a lemosódott, elenyészett talajt. Ezeket az 50-es években telepített fenyveseket kell most eltávolítani és óvatosan őshonos, lombhullató, ligetes tölgyes társulásokra visszacserélni. Ellenálló fajnak bizonyul a gyertyán, de epidémiai pusztulás ritkítja a magas kőriseket ill. a cser- és kocsánytalan tölgyeket. A kórláncolat nincs még teljesen feltérképezve, de gyanítják, hogy két gomba okozza a fő problémát. Az biztos, hogy a diverzebb erdőtársulás eredményesebben veszi fel a harcot a kórokozók ellen, mint a monokultúra; ezért is kell a természetes erdőfelújítást helyben lévő fajokra alapozni.

"Újszülöttek erdeje" - tarvágás

A facsemete ültetvény nem erdő...

Kivágásra jelölve

Idén a sertéspestis megtizedelte a vaddisznó állományt -

kevesebb növényi gyöktörzset tudtak feltúrni
(Leánykökörcsin)

(Ha leguggolunk mellé hamar rájövünk, 

hogy a hideg ellen védekezik a virág a szőrökkel)

    

    Nemcsak az itt otthonra lelt élőlényeknek, hanem a városi embernek is szüksége van az egszséges környezetre, a természet szépségeire. A természeti értékeink nekünk kiszolgáltatottak - tőlünk, az általunk okozott károktól csak mi magunk tudjuk megvédeni.

Érdekességek:

• Itt a klíma miatt, különösen északi kitettségben már 300 méteren megjelennek a bükkösök.
• A virágos kőrisről megtudtuk, hogy azért él meg a szélsőségesen száraz dolomit lejtőkön is, mert tízszer olyan erősen szívja fel a vizet a talajból, mint más fák.
• A Borbás-gerincet szokták a hazai botanika fellegvárának is hívni. 120 védett, 3 fokozottan védett faj jut az 1200 hektárnyi területre.
• Nagykovácsi mellett is van Farkasdomb (de gondoljunk Farkasvölgyre, Farkasrétre) - 200 éve bizony még itt is éltek farkasok - szegény ominózus svájci farkas is itt sétált el észrevétlen...

Letölthető tanulmányok a témában:

Erdőgazdálkodás és erdőkezelés Natura 2000 területeken

Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére

Csomagolás az állatkertben

2024.03.14.

Fővárosi Állat- és Növénykert - Budapest

Kartondoboz az orangutánoknál

    A különböző csomagolóanyagok az orangutánoknál a környezetgazdagítás eszközei, ún. viselkedés stimulátorok. A szabad természetben élő állatoknak nagyon sok dolguk van; rámegy az egész napjuk arra, hogy magukról gondoskodjanak, táplálékot szerezzenek, búvóhelyet keressenek.  Az állatkertben viszont semmi ilyesmire nincs gondjuk, megkapják a megfelelő takarmányozást, gondozást. Azért kell a program az állatoknak, hogy ne unatkozzanak. Mi lenne, ha az orangután is lelépne, mint Sanyi a pingvin? A szumátrai orangután kezével nem csak a fákon lógva kapaszkodik, hanem kiválóan szerel is. Az állatkert dupla anyacsavarokat, horganylemezeket kénytelen bevetni, mert fifikásak. Leszedik a műgyantát is a falakról. A számukra adott kartondobozokkal a természetbeni viselkedésüket is tudják mimikálni. A dobozokkal lerekesztenek területet maguknak, pakolgatják ide-oda, mintha fészket építenének ágakból - akárcsak a gyerekek, mikor bunkit készítenek. A műanyagdézsát a fejükre húzzák, a kölykök bebújnak alá. Nekünk, látogatóknak is hasznos ez a viselkedésgazdagítás, mert tevékenykedő állatokat láthatunk. Nekik pedig fizikális és mentális elfoglaltságot is ad.

Rokonok vagyunk és ez meg is látszik

Dobozoló emberszabásúak

Élő csomagolás az ékes darazsaknál - avagy az Alien story

    Az ékes ősdarázs önmagát csomagolja be szegény csótányba, aki élő táplálékul szolgál a lárváknak. (Az állatkertben olyan profik a tartásban, tenyésztésben, hogy ők szolgáltatták a BBC-nek - Attenborough-nak az állományt, mikor erről forgattak.) Ez a bizarr szaporodás a szemünk előtt zajlik a Varázshegyben. Látjuk a csótányokat, amik zsákmányul szolgálnak a darazsaknak. A terráriumban a darazsak egy első szúrással elkábítják a csótányt, a másodikkal pedig anatómiai pontossággal lebénítják. Keltető üreg helyett kémcsövekben nézhetjük a csótányokat. A darázs becipeli a csótányt a kémcsőbe, a lábára helyezi a petét. A petéből egy nap múlva kikel a lárva és innen kezdődik a horror. A lárva berágja magát a csótány testébe, és módszeresen felzabálja azt. Belülről eszi meg, a létfontosságú szerveit szigorúan a végére hagyva. Két hétig eszi a csótányt, majd az üres vázban bábbá alakul. Kb. egy hónap múlva pedig kikel a kész darázs, aki mehet is vissza a terráriumba, hogy eleség után nézzen.

A teljes folyamat megfigyelhető az állatkertben

A darázs átalakulása

Íme egy rövid film a "csodálatos kapcsolatról":

    Hasonlót otthon is megfigyelhetünk a kertben - különösen, ha vízpart közelében lakunk: 

A fazekas darázs pókot fog zsákmányul, ugyanúgy megbénítja és sárból épített bölcsőjébe viszi. A lárvái ezekben a sárbölcsőkben kelnek ki, és a rabul ejtett pókból táplálkoznak.

    Poén ill. angolozás:

Vicces képregény a rajongó szaktársnak

Még több parazita darázsfaj 

Forrás:

bev.kép: https://www.google.com/imgres?imgurl=https%3A%2F%2Fstatic01.nyt.com%2Fimages%2F2023%2F10%2F29%2Fmultimedia%2F29tb-jewel-bug-kvfz%2F29tb-jewel-bug-kvfz-videoSixteenByNine3000.jpg&tbnid=EmPuSpn05IKAXM&vet=12ahUKEwiy6rrzmPiEAxXTlv0HHb4WBfIQMygAegQIARBF..i&imgrefurl=https%3A%2F%2Fwww.nytimes.com%2F2023%2F10%2F29%2Fscience%2Femerald-jewel-wasp-cockroach.html&docid=dUinpcO-lHuEKM&w=3000&h=1687&q=jewel%20wasp%20cockroach&ved=2ahUKEwiy6rrzmPiEAxXTlv0HHb4WBfIQMygAegQIARBF

video: https://zoobudapest.com/ezt-latnod-kell/hirek/alien-darazs-az-allatkertben

    

    

    

    

"Görbeország" rackái

2024.03.01. 

Alsópetény - Rackavölgy - Avar Ákos

"Nem csak a Cserhát dombjain kanyargó utakra és a táj külön univerzumot teremtő légkörére utalt Mikszáth Kálmán mikor elkeresztelte a Nógrád szívében meghúzodó területet. A név magában hordozza a helyiek gondolkodásmódját is. Azokét, akik mernek letérni a megszokott útról, hogy megvalósítsák álmaikat." 

(Magyar Krónika)

    Avar Ákos "görbe" életútja mindig visszakanyarodik a hagyományos, őshonos tudáshoz,  hagyományos, őshonos tudás és olyan alázattal fordul a természet felé, ahogy az gyerekként, a nomád pásztorok között, Mongólia szerelmesévé válva beléivódott. Minden kanyargós élet mögött van egy magával ragadó, színes személyiség és sok-sok kacskaringós történet.

    Alsópetény polgármestere - Avar Ákos gyermekkora egy részét szüleivel Mongóliában töltötte. Édesapja élelmiszermérnökként került Darhan városába egy magyar húsüzem, vágóhíd vezetőjeként. Ákos mongol általános iskolába járt, mivel édesanyja orosz és oroszul már megtanult tőle. Ez olyan meghatározó időszak volt életében, hogy később pályaválasztásában is Mongólia mellett döntött. Kinn a természet és ember közötti kivételes kapcsolattal gazdagodott - sokáig állatorvosnak készült. Mongol és arab szakos orientalista lett, később mezőgazdasági mérnökként is végzett. A kettőt ötvözve "A nomád ember és a természet kapcsolata és a hagyományos fenntartható gazdálkodási szemlélet" a fő kutatási témája. Azt, hogy állattartó lesz ő maga sem gondolta magáról.

    A mai birtok eredetileg 9 ha volt, amihez kárpótlási jeggyel jutott az édesapja. A lakosok körében nagy megbecsülésre tett szert, hogy segítette a helyieket a földjeik visszaszerzésében a budapesti licitálók ellenében. Később még vásároltak, cseréltek ill. tömbösítették a földeket a könnyebb hasznosítás miatt, ma 80 hektárral rendelkeznek. Görbeországban tényleg nincs egyenes felszín - vagy fel, vagy le. Sajnos az ilyen felszínen könnyebben mosódik le a talaj, húzódik le a humuszréteg; ezáltal mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas. A vegyes kultúra - erdős-kaszáló másik hátránya, hogy könnyen bebozótosodik. A cserjék (pl. galagonya) húzódnak be a legelők felé. A sok nehézség hatására ill. mivel azt látta Mongóliában, hogy ahol föld, legelő van ott állattartás is van elhatározta, hogy ő is állatot fog tartani., hogy kordában tartsák a gyomokat.

    Ez az állat lett a fekete racka. Magyar racka juh

    Kezdetben 18 rackával indultak. Ákos a Hortobágyon iraki tulajdonossal alkudott magyar rackára arabul. Miközben az ehhez hasonló rengeteg vicces, humoros történetet hallgattuk a kezdeti nehézségekről olyan fogalmakat tanultunk, mint pl. az állateltartó képesség: 1 ha 500 kg élőállatot tud eltartani - ez 1 ló vagy 1 tehén, vagy 8-9 juh. Ennyi biomassza terem rajta. Ők a 9 hektáron végül még 2xer 20 racka vásárlásával összesen 60 juhot tartottak, ma a 80 ha-on kb. 500-at. Mongóliában jelenleg 4xer annyi állatot tartanak, mint amennyi az ország állateltartó képessége. Ez évente 7-8 km2 teljes elsivatagosodását jelenti, ahol 100 éven belül nem indul újra semmi. A másik ok a juh-kecske arány eltolódása 1:1-re az eredeti 3 juh:1 kecske-ről. A kasmíri kecske sörénye (félig elhalt szőrme) drága alapanyag, de a fokozottabb taposási kára degradálja a legelőket. Sajnos a gazdák nincsenek kompenzálva - itthon sem. A Hortobágyon elégetik a gyapjút olyan alacsony a felvásárlási ára.

    A juhok tartása itthon sem gazdaságos az extenzív állattartás ellenére sem. extenzív/külterjes állattenyésztés Hiába vannak el a legelőn az állatok 10 hónapot, bizony a fennmaradó két hónapban etetni kell őket. 1 juh napi szükséglete 3 kg széna/nap, 1 kg szalma/nap és 30/40 dkg szemes gabona /nap. Az állomány létszámával felszorozva ez bizony nem csekély összeg a téli hónapokban. A szénát saját kaszálásból fedezik, de a szalmabálát ill. a gabonát vásárolják. Az állami támogatással (ami 12.000 Ft/juh/év) ki lehet hozni nullára. Ha nem csinálnák, nem maradna meg a faj. 

    A fajtamegőrzésre azért van nagy szükség, mert a rackaállomány a II. vh után vészesen - 600 egyedre csökkent. Ennek oka az volt, hogy a juhok kevesebb húst adtak, mint a disznó vagy a broiler csirke. 1 anyajuh 15 kg húst ad - egész pontosan 48% a csontos húskihozatala. A disznó 2xer ellik 1 évben akár 10 malacot, amik fél éves korukra 100 kg-osak lesznek. Sokkal jobb a húskihozatala, azokban az időkben bizony éhínség volt.

    Szerencsére a fajtamentés sikeres volt - köszönhetően a bonyolult szoftver által számolt, tervezett optimalizált párosítási tervnek. A háremeztetési időszak október/november - ilyenkor a 30-40 anyajuh 6 hetet non-stop együtt van a kiválasztott tenyész kossal. A vemhesség 5 hónap, évente egyszer ellenek - általában ilyenkor márciusban indul be az elletési időszak (szintén kb. 6 hét). Ilyenkor napi 24 h-ban valaki a juhokkal van. Figyelni kell melyik állat ellett le, megkapja-e a kisbárány az előtejet, amivel immunitást szerez, eteti-e az anyja stb. A fajtamentés során a fekete rackához kevertek fehér rackát is, emiatt néha még a mai napig születik fehér színű fekete racka (a szarvából lehet tudni, hogy genetikailag fekete). A kisbárány 3 kg-os, amikor megszületik, 1 éves korukra a jerke 26 kg, a kos min. 33 kg, felnőtt korukra 45-50 kg súlyúak lesznek. A racka különlegessége a csavart szarv - ami felnőtt korára 4xer tekeredik meg, a nősténynek is van, kissé felfelé állóbb (nem mehet 110-120 fok fölé), a kosoké vízszintes is lehet. A pontos paraméterek nagyon szigorúan vannak ellenőrizve, főleg a tenyészkosok  kiválasztásakor. A mellső lábuk szép csupasz kell legyen, nem lehet szőrös. A kosok rúgnak, harapnak - Katja a pumi fél is tőlük, az eredeti elgondolás ellenére nem tereli a juhokat...

    A birtok mellett visz a kéktúra, aki arra jár elegyedjen szóba a gazdával! Rendkívül szórakoztató, kiváló humorú ember.